Az Országgyűlés elnöke szerint Közép-Európa 450 éve példát mutatott  a világnak, és ma is ezt teheti. Kövér László a tordai hálaadó ünnepségen bejelentette: eleget tesz az erdélyi felkérésnek és kezdeményezi a parlamentben az erdélyi országgyűlés vallásbékét kimondó tordai határozatának megörökítését. Az 1568-ban Tordán tartott erdélyi országgyűlés Európában először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius egyház szabadságát és egyenjogúságát.

Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint Romániának el kell döntenie, hogy részt kíván-e venni a közép-európai együttműködésben. Németh Zsolt az erdélyi magyar pártok vezetőivel tartott kolozsvári rendezvényen kijelentette: Magyarország Romániát is bevonná a közép-európai építkezésbe, ám Bukarest vonakodása vélhetően összefügg az erdélyi magyarok kérdésével.

A Párbeszéd társelnöke szerintcsak egyféleképpen lehet szavazni a tavaszi parlamenti választáson. Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltje a szocialisták budapesti választmányi ülésén azt mondta: a voksoláson csak azok a szavazatok eredményezhetnek változást, amelyeket a két párt által létrehozott nyitott szövetségre adnak le, minden más voks a jelenlegi kormánypártokat támogatja. Kiemelte: a szövetség továbbra is várja a csatlakozni kívánókat.

Felkészült az ország kormányzására a Jobbik - jelentette ki az ellenzéki párt elnöke. Vona Gábor a pártja jelöltjeinek bemutatásakor azt mondta: míg a baloldali pártok lényegében egymást akarják leváltani, addig a Jobbik a kormányt. A politikus pártja céljának nevezte, hogy tisztességes, biztonságos, élhetőbb Magyarországot teremtsen.

A Demokratikus Koalíció szerint ha a jelenlegi kormány hatalmon marad, a kilakoltatási moratórium április végi lejártával újabb 60 ezer devizaadós család kerülhet az utcára. Niedermüller Péter, az ellenzéki párt alelnöke közleményében azt írta: a kabinet korábbi lépései, a végtörlesztés és a forintosítás nem jelentett megoldást a legnehezebb helyzetű adósok számára. Hangsúlyozta: kormányra kerülve a DK további egyéves kilakoltatási moratóriumot hirdetne.

Elfogadta az Együtt országos listáját az áprilisi parlamenti választásokra a párt Országos Politikai Tanácsa. Az elnökség javaslata alapján a listát Juhász Péter, az Együtt elnöke vezeti és Szigetvári Viktor a párt miniszterelnök-jelöltje. Az ellenzéki párt közleménye hangsúlyozza: az Együtt továbbra is nyitott az egyéni választókerületi együttműködésre.

A külgazdasági és külügyminisztertől vár választ a Magyar Liberális Párt arra, hogy Magyarország valóban befogadott-e 1300 menekültet. Az ellenzéki párt közleménye felidézi, hogy erről a külügyi tárca helyettes államtitkára nyilatkozott egy máltai lapnak, és a befogadás tényét megerősítette Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője. A Liberálisok felszólítják Szijjártó Pétert, hogy haladéktalanul számoljon be róla, pontosan mikor és kiket fogadott be az ország.

Csehországban második fordulót kell rendezni az elnökválasztáson, miután az első körben egyetlen jelölt sem kapta meg a szavazatok több mint felét. A január 26-27-iki második fordulóba a legjobb két eredményt elért jelölt, Miloš Zeman jelenlegi államfő és Jiří Drahoš , a cseh tudományos akadémia volt elnöke jutott.

Németországban stabil kormány megalakítását sürgette az államfő. Frank-Walter Steinmeier a Focus hírmagazinnak adott interjúban a legvégső megoldási kísérletnek nevezte a kisebbségi kabinetet vagy az új választásokat. Az államfő kulcsszerepet játszott abban, hogy ismét egyeztetéseket kezdtek az eddigi nagykoalíciós partnerek, a keresztény uniópártok és a szociáldemokraták.

Bécsben több tízezren tiltakoztak az új, jobboldali kormány ellen. A tüntetők arra szólították az európai vezetőket, hogy bojkottálják a szabadságpárti kormánytagokat, és ne működjenek együtt Ausztriával, amikor az év második felében átveszi az unió soros elnöki tisztét. A decemberben megalakult új osztrák kormányban a konzervatív Osztrák Néppárt koalíciós partnere a szélsőjobboldalinak tartott Osztrák Szabadságpárt.

Újabb föld-levegő rakétákat telepített a Krímbe Oroszország - jelentették orosz hírügynökségek. Moszkva 2014-ben foglalta el Ukrajnától és annektálta a félszigetet. Az orosz lépés válasz lehet arra, hogy az amerikai elnök decemberben bejelentette: országa Ukrajna védelmi képességeinek megerősítését tervezi.