Vizsgáljuk a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet elkészítésére kiszabott

október 1-jei határidő meghosszabbításának

lehetőségét, de döntés ez ügyben még nem született” – tájékoztatta a Magyar Időket a Miniszterelnökség.

A tárca szerint erre azért lehet szükség, mert a szakmagyakorlók jelenleg majdnem teljes leterheltséggel végzik munkájukat, az elsődleges cél viszont az, hogy a településképi védelem ne csak letudandó feladat legyen, hanem ráébressze a helyi vezetőket és polgárokat az épített és természeti környezetük fontosságára.

Nemrég a településkép védelméről szóló jogszabályok elkészítésére előírt határidő meghosszabbítását kérte Bándi Gyula ombudsmanhelyettes azért, hogy átgondolt és hatékony szabályozást lehessen kialakítani.

De a lap úgy tudja, több szakmabeli is későbbi céldátumot szorgalmaz a dokumentumok megfelelő elkészítésére.

Az újság azt firtató kérdésére, hogy hány település készítette már el a kézikönyvét, pontos adattal nem tudtak szolgálni.

A Miniszterelnökség jelezte: abban bíznak, hogy mostanában ugrásszerűen meg fog emelkedni a készítési eljárást megindító önkormányzatok száma.

Az eljárási lépéseket figyelembe véve az általuk is szűknek nevezett törvényi határidő miatt

legkésőbb június végén ugyanis meg kellett kezdeni a kézikönyv kidolgozását.

A Miniszterelnökség szerint az eddigi munkát némiképp hátráltatta, hogy átmeneti anyagi terhet jelentett az önkormányzatoknak.

Ez a 2017. évi költségvetési törvény módosításának elfogadásával megoldottá vált:

a készítés támogatására összesen 2,773 milliárd – településenként egymillió – forintot irányozott elő az Országgyűlés.

A támogatás a 10 ezer lakos alatti, 32 ezer forint egy lakosra jutó adóerő-képességet el nem érő helyhatóságokat illeti meg.