Infostart.hu
eur:
373.56
usd:
340.2
bux:
139513.57
2026. november 20. péntek Jolán
Totálisan átalakítja a kormány a hivatali ügyintézést

Totálisan átalakítja a kormány a hivatali ügyintézést

Megváltozik a hivatalokkal való kommunikáció.

A kormány többek között az elektronikus ügyintézés széleskörű elterjedése és az eljárások gyorsítása érdekében alkotta meg az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi törvényt. A törvény egyes rendelkezései fokozatosan lépnek életbe.

2018-ban jön talán az egyik legfontosabb változás - olvasható a hirado.hu-n, ugyanis az elektronikus ügyintézést biztosító szervek – mint például az államigazgatási szervek, helyi önkormányzat, bíróságok, választott bíróságok, az ügyészség, közjegyzők, bírósági végrehajtók és közüzemi szolgáltatók – jövő év január 1-jétől kötelesek lesznek biztosítani az ügyek elektronikus intézését.

A cégkapu indulása lesz az egyik legnagyobb változás 2018. január 1-jétől. Ez azt jelenti, hogy a hivatalok és az intézmények a cégkapucímen keresztül is megtalálhatják a cégeket. Ugyanazokkal a jogi hatásokkal, mintha például valaki nem vesz át egy postáról érkező dokumentumot. A cégekkel való kommunikáció teljes mértékben megváltozik – mondta Bálint Ákos e-közigazgatás szakértő.

A regisztráció július 1-jén indul, a cégeknek akkortól van lehetőségük regisztrálni magukat a cégkapu szolgáltatásra. Ez óriási változás lesz a cégek és bizonyos értelemben a magánszemélyek életében is – fűzte hozzá.

Nincs ingyen, de olcsóbb

Szakértők szerint a közigazgatás digitalizációjával jelentős költségmegtakarítás érhető el. Észtország például, egyes számítások szerint a GDP 2 százalékát takarítja meg évente a személyes és papíralapú ügyintézés minimalizálásával. Gaál Barna, a Belügyminisztérium e-közigazgatási főosztályának főosztályvezető-helyettese szerint ugyanakkor emellett fontos azt is látni, hogy a digitalizációval más jellegű költségek keletkeznek.

Attól, hogy valami digitális, attól még nincs ingyen; más költségei vannak, más jellegű ráfordításokat igényel. A korábbi irattári költségek, a humánerőforrás ráfordítási terhek átalakulnak informatikai költségekké, a licencek is pénzbe kerülnek, informatikai üzemeltetés szintén igényel emberi erőforrást, csak más jellegű szakértelemre van szükség – magyarázta Gaál Barna.

Címlapról ajánljuk
A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megjött a jóslat: ennyivel követhetik a minimálbért a magasabb fizetések

Megjött a jóslat: ennyivel követhetik a minimálbért a magasabb fizetések

Az elemzők szerint jövőre 5,5-7 százalékkal nőhetnek a bruttó átlagbérek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán csütörtökön elfogadott bérmegállapodás nyomán. A minimálbér 7,5 százalékkal, bruttó 347 000 forintra, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal, 396 000 forintra emelkedik. Az ING Bank vezető közgazdásza a vártnál nagyobb minimálbér-emelés miatt az előrejelzett 5,5 százaléknál erősebb béremelkedésre számít, a K&H elemzője pedig 6,5 százalék körüli növekedéssel kalkulál, ami meghaladja a költségvetési törvényjavaslatban szereplő 5,6 százalékot. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a fegyverpénz kivezetése jövőre nagyjából 1,5 százalékponttal fékezi a bérek növekedését, így ezzel együtt 5-6 százalékos átlagos emelkedés várható.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×