eur:
414.76
usd:
398.98
bux:
79466.61
2024. december 23. hétfő Viktória

"Magyarország a harmadik legsikeresebb nemzet"

Magyarországot eddigi olimpiai eredményei feljogosítják a 2024-es pályázatra, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Agenda 2020 programja pedig bátorítja, hogy megtegye - mondta Áder János pénteken Rio de Janeiróban a Magyar Ház nyitóünnepségén.

A köztársasági elnök emlékeztetett rá, hogy "mi magyarok a kezdetektől ott voltunk", Magyarország részt vett az olimpiai mozgalom megalapításában és két kivételtől eltekintve minden ötkarikás játékon indult. Úgy fogalmazott, a 168 arany-, 148 ezüst- és 170 bronzéremmel Magyarország méretét és lakosságát tekintve a harmadik legsikeresebb nemzet. Külön kiemelte az úszó Egerszegi Krisztina teljesítményét, aki egyedüliként öt egyéni számban nyert aranyérmet és a vívó Gerevich Aladárt, akinek első és utolsó, hetedik ötkarikás elsősége között 28 év telt el.

"Magyarország mellett szól a hagyomány és az eredmények, s az, hogy a tíz legsikeresebb éremszerző ország közül egyedüliként nem volt még házigazda" - tette hozzá az államfő. "Szándékunk komoly, ezért hoztuk létre a Magyar Házat, amely fórum, kiállítótér és kapu. Összeköti a múltat és a jövőt".

"Hajrá magyarok!" - zárta beszédét Áder János, aki nagyszerű magyar sikereket hozó olimpiát kívánt a szurkolóknak és a sportolóknak.

Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke elmondta, Magyarország, bár eredményei predesztinálták volna, először nyitott Magyar Házat olimpián.

"Nemcsak egy olimpiára készülünk most, hanem 2024-re is" - mondta a sportvezető jelezve, Budapest felkészült a sikeres pályázatra. Hozzátette: nagy a várakozás a riói játékon szereplő 160 magyar sportolóval szemben, akik reményei szerint tisztes helytállással és sok-sok éremmel fogják elkápráztatni a szurkolókat.

Fürjes Balázs, a Budapest 2024 pályázat elnöke szerint Budapest mellett szól az is, hogy a közép-európai régió még nem adott otthont ötkarikás játékoknak, valamint az, hogy a magyar főváros már sok sikeres nagy világversenyt rendezett.

"Budapest új városként új színt hozna az olimpiai mozgalomba, s készen áll, hogy fogadja a sportolókat és szurkolókat" - jelentette ki Fürjes.

A Magyar Ház - amelyben az olimpiai sikereket és a 2024-es budapesti pályázatot bemutató interaktív tárlat is látható - a Lagua Rodrigo de Freitas tó partján egy lovas klubban található, ahonnan kilátás nyílik a Megváltó Krisztus-szoborra, azaz Rio egyik jelképére.

A Magyar Olimpiai Bizottság első alkalommal nyitott nemzeti házat ötkarikás játékokon. Magyarország 168 aranyéremmel a nyolcadik az olimpiai rangsorban, az első tíz ország legtöbbje korábban is saját épületben fogadta a vendégeket. Összehasonlításképpen: Hollandia az utóbbi 24, Szlovákia az utóbbi 20 évben téli és nyári olimpián mindig rendelkezett nemzeti házzal. Rióban több mint 50 különböző tematikájú ház várja a látogatókat.

A Magyar Ház nyitott a szurkolók számára is, akik magyar nyelvű közvetítéssel nézhetik a versenyeket és több alkalommal külön ünnepségen találkozhatnak a sportolókkal.

Az épület fontos találkozópontként szolgál a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjai, az olimpiai család hazai és nemzetközi döntéshozó és az olimpiához kapcsolódó szervezetek képviselői számára.

Orbán Viktor miniszterelnök augusztus 19-én Thomas Bach NOB-elnökkel látogat el a Magyar Házba.

Címlapról ajánljuk
Prőhle Gergely: a német hatóságoknak ideológiailag besorolhatatlan, így kezelhetetlen volt a magdeburgi merénylő

Prőhle Gergely: a német hatóságoknak ideológiailag besorolhatatlan, így kezelhetetlen volt a magdeburgi merénylő

A magdeburgi tragédiáról, annak társadalmi hatásáról, egy AfD-szimpatizáns szaúdi orvos megítéléséről, valamint a német belpolitikai helyzetről is beszélt Prőhle Gergely volt berlini nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet programigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Bemutatott egy olyan megközelítést, ami megelőzhetővé tenné az ilyen tragédiákat, és valamiféle társadalmi békesség felé is elvezethetne.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
A zöld ipar kérdése még fontosabbá vált

A zöld ipar kérdése még fontosabbá vált

Az Európai Unió öt évvel ezelőtt, amikor elindította az Európai Zöld Megállapodást (European Green Deal), a klímaváltozás elleni küzdelem globális élharcosaként pozícionálta magát. A fenntartható gazdaság kiépítése azonban mostanra még fontosabbá vált, mivel a globális felmelegedés következményei és költségei egyre súlyosabbak. Ráadásul az Ukrajna elleni orosz inváziót követő földgázválság is rámutatott arra, hogy fel kell gyorsítani a dekarbonizációt az EU energiaellátásának biztosítása, az energiaköltségek csökkentése és a társadalmi kohézió előmozdítása érdekében. Az egykor klímavédelmi programként indult politika ma már az EU egzisztenciális kihívásainak kezelésében segíthet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×