Infostart.hu
eur:
373.56
usd:
340.2
bux:
139513.57
2026. november 20. péntek Jolán

Bírósági döntés miatt új eljárásban kell közös hivatalt keresni öt zalai falunak

Hatályon kívül helyezte a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság szerdán a Zala Megyei Kormányhivatal azon döntését, amellyel Szentkozmadombja és további négy község önkormányzati hivatalát Söjtörhöz csatolta. Az esettel kapcsolatban az Alkotmánybíróság (Ab) jogszabályalkotásra szólította fel az Országgyűlést.

Beznicza Árpád, a Zalaegerszegi Törvényszék szóvivője az MTI-t csütörtökön tájékoztatta arról, hogy Szentkozmadombja képviselő-testülete azt kérte a perben a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól, hogy vizsgálja felül a kormányhivatal határozatát, amellyel öt települést a söjtöri székhelyű közös önkormányzati hivatalhoz csatolt. A bíróság a vitatott döntést szerdán hatályon kívül helyezte, és egyben új eljárásra is kötelezte a zalai kormányhivatalt.

A szóvivő hozzátette, hogy a bíróság a perben korábban az Ab eljárását is kezdeményezte, amely határozatával "mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség" miatt felszólította az Országgyűlést, hogy 2015. december 15-ig alkosson jogszabályt. Ebben szabályozza, hogy a kormányhivatal vezetőjének "milyen módon és rendben kell kikérnie a helyi önkormányzatok véleményét a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések kijelölése során".

A zalai bíróság az Ab határozatára és a jogszabályokban előírt együttműködési kötelezettségre figyelemmel írta elő az eljárás megismétlését. Ennek során a kormányhivatal vezetőjének be kell szereznie az érintett önkormányzatok véleményét, majd azokat figyelembe véve kell ismételten döntenie a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések kijelöléséről - jelezte Beznicza Árpád.

Rigó Csaba Zala megyei kormánymegbízott még januárban tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a tavaly októberi önkormányzati választásokat követően az addig a tófeji közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzatok, vagyis Tófej, Zalatárnok, Szentkozmadombja, Pusztaederics és Baktüttös összlakossága 2000 alá csökkent. Miután más csatlakozó települést nem találtak maguk mellé, a törvényi előírások szerint kijelölésről kellett dönteni, így a kormánymegbízott döntése alapján az öt település január 1-jétől a söjtöri közös hivatalhoz csatlakozott.

A zalai kormánymegbízott csütörtökön az MTI megkeresésére elmondta: a kijelölést az akkor hatályos törvény alapján tette meg, és ez a jogszabály nem egyeztetést, hanem kijelölést ír elő a kormányhivatal vezetőjének. Ennek ellenére - s ezt jegyzőkönyvek is alátámasztják - többször és több érintettel is folytatott egyeztetéseket, mielőtt az öt érintett településnek előírta, hogy a söjtöri közös hivatalhoz csatlakozzanak.

Rigó Csaba hozzátette: a bíróság határozatát írásban még nem kapta meg, de amint ez megérkezik, felülvizsgálati kérelmet kíván előterjeszteni a Kúriához. Arra a kérdésre szeretne választ kapni, hogy ha a januári döntésénél a hatályos jogszabályok alapján járt el - és ezt tudomása szerint a bíróság is jogszerűnek ítélte meg -, honnan kellett volna tudnia, hogy júniusban az Ab más álláspontra helyezkedik az eljárást illetően.

Címlapról ajánljuk

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megjött a jóslat: ennyivel követhetik a minimálbért a magasabb fizetések

Megjött a jóslat: ennyivel követhetik a minimálbért a magasabb fizetések

Az elemzők szerint jövőre 5,5-7 százalékkal nőhetnek a bruttó átlagbérek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán csütörtökön elfogadott bérmegállapodás nyomán. A minimálbér 7,5 százalékkal, bruttó 347 000 forintra, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal, 396 000 forintra emelkedik. Az ING Bank vezető közgazdásza a vártnál nagyobb minimálbér-emelés miatt az előrejelzett 5,5 százaléknál erősebb béremelkedésre számít, a K&H elemzője pedig 6,5 százalék körüli növekedéssel kalkulál, ami meghaladja a költségvetési törvényjavaslatban szereplő 5,6 százalékot. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a fegyverpénz kivezetése jövőre nagyjából 1,5 százalékponttal fékezi a bérek növekedését, így ezzel együtt 5-6 százalékos átlagos emelkedés várható.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×