Bánki Erik, a módosítás fideszes benyújtója előterjesztői expozéjában aláhúzta, hogy a szerencsejáték-törvény módosításának célja az online piac, a távszerencsejáték szervezésének megtisztítása.
"A távszerencsejáték szervezésére kizárólag a 100 százalékos állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt., illetve a Magyarország területén található játékkaszinók üzemeltetésére szóló koncessziók jogosultjai lesznek a későbbiekben, magyarul azok a külföldi online fogadóirodák, amelyeknek a fogadási felületei eddig elérhetők voltak, ők ezek után nem szervezhetnének távszerencsejátékot Magyarországon."
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: a kormány egyetért a törvényjavaslat tárgyalásával, amelyet megfontolásra javasol az Országgyűlésnek.
A szocialista Bangóné Borbély Ildikó viszont úgy látta, hogy a kormánypártok az előterjesztéssel csupán a jelenlegi kaszinókoncesszió-tulajdonosoknak, Andy Vajnának és Szima Gábornak akarnak még több pénzt adni.
"Én ellene vagyok a szerencsejátéknak, de nem úgy képviselő úr, hogy az egész szerencsejáték-bizniszt egyetlen egy szereplőnek leosztani az országban vagy maximum kettőnek."
Egyed Zsolt, a Jobbik vezérszónoka is hasonlóan látta.
"Kevésnek gondolják azt a pénzt, amit Andy Vajna és Szima Gábor ezáltal az üzletág által tud birtokolni, még az online szerencsejáték-piacot is oda szeretnék adni ennek a két embernek."
Az LMP-s Schmuck Erzsébet a piac mesterséges újrafelosztásáról és személyre szabott jogalkotásról beszélt, a módosítás - általa vélt - célját pedig így foglalta össze:
"Sok piaci szereplőre nincs szükség, elég ha kettő van: jelen esetben Andy Vajna és Szima Gábor."
A nemzetgazdasági tárca számításai szerint a szigorítások révén a jelenlegi mintegy 40 milliárd forintos, szerencsejátékból származó adóbevétel legalább 20-25 százalékkal emelkedhet.
Hanganyag: Sigmond Árpád




