Infostart.hu
eur:
364.44
usd:
331.06
bux:
146435.37
2026. november 16. hétfő Ödön

Fordulatok sora - a magyar-orosz kapcsolatok 25 éve

A rendszerváltozás óta hullámzó intenzitással folytak a magyar-orosz kapcsolatok. Az eltávolodást és az orosz-ellenes retorikát a 2000-es évek elejétől fellendülés követte, a 2010-es választás után pedig Orbán Viktor miniszterelnök meghirdette a keleti nyitás politikáját.

A rendszerváltást követően Magyarország fokozatosan próbált eltávolodni a szovjet-blokktól. 1991. április 1-jével megszűnt a blokk katonai szervezete, a Varsói Szerződés, majd június 28-án a KGST, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Az utolsó szovjet katona 1991. június 16-án hagyta el Magyarországot.

A két ország közötti barátságos viszony, fejlődő gazdasági rendszer a kilencvenes évek közepétől megtorpant. Elemzők szerint ennek főbb okai az 1998-as pénzügyi válság, a NATO keleti bővítése (Magyarországot 1997-ben hívták meg, és két évvel később csatlakozott a katonai szervezethez), valamint a délszláv helyzet alakulása.

Orbán Viktor első, 1998-ban megalakult kormánya folytatta a rendszerváltás oroszellenes retorikáját. A koszovói háború idején komoly diplomáciai botrányt okozott, hogy Magyarország vonakodott átengedni egy szerbeknek szánt orosz segélyszállítmányt. A konvojban ugyanis az ENSZ embargóban szereplő páncélozott katonai járművek is szerepeltek, amelyek később sem haladhattak át az országon.

Az 1998-99-es orosz gazdasági válság hatására olyan magyar cégek, mint a Rába, az Ikarusz vagy a Globus megszűntek, vagy exportjuk minimálisra csökkent.

A magyar-orosz kapcsolatokban 2001-től újabb fellendülés volt megfigyelhető. Az orosz gazdaság fizetőképességének javulásával egyre nagyobb szerepet kaptak a magyar építőipari vállalatok, a gyógyszeripar és az élelmiszer ipar szereplői.

A 2002-es magyarországi választásokat követően látványosan javult a két ország viszonya. 2002. decemberében - hét év után először - látogatott Medgyessy Péter személyében magyar miniszterelnök Moszkvába, majd utódja, Gyurcsány Ferenc is többször találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

2010-es választási győzelmét követően Orbán Viktor miniszterelnök meghirdette a keleti nyitás politikáját. Hosszas előkészület után összejött a magyar kormányfő és Vlagyimir Putyin tárgyalása, és bár látványos eredmény nem történt, a kényes ügyekről, mint például a MOL, vagy a Malév kérdése, elkezdtek beszélni.

2013. januárjában a két ország tárgyalásokat kezdett a paksi atomerőmű bővítéséről. Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor egy évvel később, 2014. január 14-én állapodott meg a Paks II projektről. A két új blokk építését 80 %-ban orosz hitelből valósítja meg a Roszatom. A beruházás becsült összköltsége 3500 milliárd forint. Az első új blokk 2023-ra készülhet el.

A magyar miniszterelnök a mostani tárgyalásokon is megállapodásra készül: az idén lejáró gázszállítási szerződés meghosszabbítására. Moszkva hosszútávon gondolkodik a kérdésről, Varsónak például 2045-ig szóló konstrukciót javasolt.

Hanganyag: Domanits András

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Rossz hír érkezett Magyarországról: egyre több képzett dolgozót tesznek utcára

Rossz hír érkezett Magyarországról: egyre több képzett dolgozót tesznek utcára

Bár Magyarországon évek óta nagyjából 220 ezer fő körül alakul a munkanélküliek száma, a felszín alatt látványos szerkezeti átalakulás zajlik. Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető közgazdásza szerint ma már a tudásintenzív munkakörökből érkező álláskeresők adják a munkanélküliek több mint egyharmadát, míg 2019-ben még csak az ötödét. A szakértő úgy látja, hogy a fizikai munkakörökben kimerültek a tartalékok, az SSC/BSC-szektor növekedése megállt, a vállalati funkciók központosítása pedig csökkenti a fehérgalléros munkaerő iránti igényt. A mesterséges intelligencia hatása egyelőre nem mutatható ki egyértelműen az adatokban, hiszen a kedvezőtlen folyamatok már legalább két éve tartanak. A legfontosabb kérdés szerinte az, hogyan tud alkalmazkodni az oktatás, ha a diplomások száma gyorsabban nő, mint a tudásintenzív állásoké.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×