Novák Katalin arra hívta fel a figyelmet, hogy ezt az összeget teljes egészében a versenyszférának biztosították, ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatási szempontból sérülékeny emberek ezen a területen tudtak elhelyezkedni.

Az államtitkár sikeresnek mondta a munkahelyteremtést különböző kedvezményekkel segítő intézkedéseket. Hozzátette, a kormány továbbra is azt kívánja ösztönözni, hogy az érintettek a versenyszférában tudjanak elhelyezkedni.

Kovács Zoltán kormányszóvivő közölte, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv különböző intézkedéseivel az elmúlt két évben 800 ezer embert értek el. A munkanélküliség és a szegénység felszámolására a munkahelyteremtés jelenthet tartós, fenntartható megoldást - mondta.

Kijelentette: a magyar gazdasági modell alapvető eleme a foglalkoztatáspolitika, az abban elért eredmények. Emlékeztetett: 2010-2011-ben 11,3 százalék körül volt a munkanélküliségi ráta, ez az adat a múlt év végére, ez év elejére 7 százalék körülre csökkent.

Tájékoztatása szerint 400-450 ezerrel többen dolgoznak, élnek meg munkából ma, mint négy éve. Hozzátette: a legutóbb 1992-ben volt ilyen magas a foglalkoztatottság.

Novák Katalin a munkahelyvédelmi akcióterv részleteit ismertetve arról beszélt, vannak olyan társadalmi csoportok, amelyek tagjainak az elhelyezkedése a munkaerőpiacon nehéz; nekik kívánnak segítséget nyújtani egyebek mellett azzal, hogy a munkaadóknak - járulékkedvezményekkel - olcsóbbá teszik a foglalkoztatásukat.

A sérülékeny társadalmi csoportok között említette a 25 év alatti pályakezdő fiatalokat, a kisgyermekes anyákat, a hosszabb ideje munkanélkülieket, valamint az 55 év felettieket.

Közlése szerint tavaly a 25 év alattiak foglalkoztatásánál 151 ezer ember után több mint 26 milliárd forint kedvezményt kaptak a munkaadók. Ez az adat az 55 felettiek foglalkoztatásánál 362 ezer ember után 56 milliárd forint, a kisgyermekes anyák foglalkoztatásánál 39 ezer fő után 10 milliárd forint, a szakképzettséget nem igénylőknél 280 ezer ember után 38,4 milliárd forint, míg a tartósan álláskeresőknél 28 ezer fő után 8 milliárd forint.

Elmondta, a kormány a kisgyermekes anyáknak abban kíván segíteni, hogy a magánéletet és a munkát össze tudják egyeztetni, tehát ne kelljen választani egy 8 órás munka és az otthonmaradás között. Közölte, erre jelent megoldást, hogy 2015. január 1-jétől a kisgyermekes anyákat részidőben foglalkoztató cégeknek ugyanazt a támogatást adják meg, mintha teljes munkaidőben foglalkoztatnák őket.

A programok sikerét jelzi, hogy ma a női foglalkoztatottság már csaknem 57 százalékos a négy évvel korábbi 50 százalék után, míg a munkanélküliség 7,7 százalékos a négy évvel ezelőtti 10,5 százalék után - közölte az államtitkár.

Kovács Zoltánt a reklámadóról, annak esetleges csökkentéséről is kérdezték. A kormányszóvivő részletekről nem kívánt nyilatkozni, de azt jelezte: a magyar kormány mozgástere annyiban kötött, hogy az uniós normáknak ellentmondó szabályozást nem vezethet be.

Azt is mondta, a reklámadóról szóló beszélgetéseknek várhatóan az lesz az eredménye, hogy az unióban elfogadott, már bevezetett, vagy máshol létező megoldásokhoz közeli megoldást fognak találni.