A szerzői egyesület 2014-ben 13 495 magyar szerzőnek fizetett ki 107 905 darab magyar zeneműre jogdíjat. Mint írták, a változó zenepiacnak és a modernebb mérési technológiáknak köszönhetően két év alatt megduplázódott a "szerzői középosztály": tavaly majdnem kétszer annyian kerestek havonta 50 és 500 ezer forint közötti jogdíjat, mint 2012-ben.

Az Artisjus a zeneszerzők, szövegírók magyar jogkezelőjeként évente több millió elhangzási adatot vizsgál, felhasználási csatornánként - rádió, televízió, élőzenés rendezvények, hangfelvételek, online zenehallgatás - is mérni tudja a hazai és külföldi zenefogyasztási arányokat. Az egyesület szerzők által megbízott munkaszervezete egyenként végzi a műsorok beazonosítását, a jogdíjak ez alapján történő felosztását. Emellett 2012-től zenei ujjlenyomat-technológia alapján, automatizált módon is beazonosítják az elhangzott műveket.

Tavaly 1501 új szerző (zeneszerző, dalszövegíró) regisztrált az Artisjusnál, ami minden eddiginél több. Összesen 15 934 darab új magyar zeneművet jelentettek be a szerzői egyesülethez. Ha a tavaly született dalokat egyhuzamban lejátszanánk, akkor 33 napig éjjel-nappal, megállás nélkül csak zenét hallgatnánk. A 2014-ben regisztrált új zeneművek műfaj szerint: 20,08 százalék pop, 15,03 százalék rock, 14,94 százalék electro/dance, 10,21 százalék klasszikus, 9,14 százalék alternatív, 7,16 százalék filmzene, 6,72 százalék world/folk, 5,71 százalék hiphop, 3,14 százalék dzsessz, 7,86 százalék egyéb.

Az elmúlt évben a szerzői egyesület 13 495 magyar szerzőnek fizetett ki 107 905 darab zeneműre jogdíjat. A bruttó jogdíj összege havonta 1 millió forint felett volt 24 fő esetében, 500 ezer és 1 millió forint között kerestek 67-en, 200 ezer és 500 ezer között 205-en, 100 ezer és 200 ezer között 313-an, 50 ezer és 100 ezer között 466-an, 20 ezer és 50 ezer között 895-en, 5 ezer és 20 ezer között 1816-an, ezer és 5 ezer forint között 2575-en, ezer forint alatt pedig 7134-en.

A fenti adatok csak a magyar szerzőkre vonatkoznak, miközben az Artisjus a külföldi szerzőknek is beszedi és kifizeti az őket megillető jogdíjakat. A tavalyi évben az elutalt jogdíjak 47 százaléka jutott a hazai szerzőkhöz és 53 százaléka külföldi kollégáikhoz. A különböző kategóriák közül az online lejátszások esetében a legalacsonyabb a hazai arány: itt a magyar szerzők az összes beszedett jogdíj 30 százalékát kapták meg. A koncerteknél a legmagasabb a magyar-külföldi szerzők részére kifizetett jogdíjak aránya - ezen összegek 70 százaléka vándorolt hazai alkotókhoz és csak 30 százalék külföldi szerzőkhöz. A televíziós elhangzások és a hangfelvételek esetében nagyjából egyenlően osztoznak a magyar és külföldi alkotók a jogdíjakon, míg a rádióktól befolyt összegeknél a jogdíjak 38 százalékát kapták meg hazai szerzők.

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete. Jogelődjét 1907-ben alapították. Mintegy tízezer magyar szerző jogait kezeli, a külföldi szervezetekkel kötött szerződései alapján több millió zenei és irodalmi szerző jogkezelését végzi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejegyzett közös jogkezelő szervezetként.