Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Csepreghy: az európai bizottsági vizsgálat nem befolyásolja a források kifizetését

Az Európai Bizottságnak (EB) a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakításával kapcsolatos vizsgálata sem a 2007-2013-as források kifizetését, sem pedig a 2014-2020-as pályázati időszak indulását nem befolyásolja - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

Előzőleg Shirin Wheeler, a regionális politikáért felelős Johannes Hahn EU-biztos szóvivője hétfőn közölte, hogy az Európai Bizottság nem függesztette fel a Magyarországnak szánt kifizetéseket, de választ vár a magyar hatóságoktól azokra az aggodalmaira, amelyek az uniós források felhasználásának magyarországi átszervezésével kapcsolatosak.

Csepreghy Nándor elmondta: a bizottság azt kérte, hogy amíg a vizsgálat nem zárul le, addig - április 15-től - a magyar kormány ne küldjön ki számlákat. Az érintett összeg 350 milliárd forint körül van, az április 15-ét megelőző időszak számláinak kifizetése ugyanakkor zökkenőmentes, ennek köszönhetően mintegy 600 milliárd forint forrás érkezhet a következő hetekben. Hozzátette, hogy a vizsgálati folyamat június végére lezárulhat.

Emlékeztetett: a kormány már 2010-ben bejelentette, a 2014-2020-as időszaknak teljesen más fejlesztéspolitikai rendszerrel szeretne nekiindulni, és erről tájékoztatta is az Európai Bizottságot. Az átalakítás első lépését - az operatív programok irányító hatóságai január elsejétől átkerültek a terület programjait kezelő minisztériumokhoz - az EB magyarországi ellenőrző szerve megvizsgálta, és "semmilyen olyan megállapítást nem tett, amely okot adhatna felfüggesztésre" - mondta. Az átalakítás második lépése a közreműködő szervezetek minisztériumba integrálása volt, ennek áttekintését május végéig fejezi be az EB ellenőrző szerve; ezt követően a kormánynak 22 napon belül kell állást foglalnia a jelentéssel kapcsolatban.

Ismertette: az egyes uniós pályázati projektekből beérkező számlákat első körben a költségvetésből finanszírozzák, a kormány az EB-vel negyedéves elszámolásban van.

"A pályázók ahogy a korábbi időszak vitás ügyeiből, úgy ebből sem érzékelnek semmilyen fennakadást" - fogalmazott Csepreghy Nándor. Hangsúlyozta: a magyar kormány tavaly, év végéig teljes egészében lekötötte a korábbi 2007-2013-as időszakra vonatkozó uniós forrásokat, 9 ezer milliárd forintra kötött szerződést. Az e mögött álló mintegy 63-65 ezer projektet megvalósító pályázók semmilyen fennakadást nem érzékelnek, a költségvetés jelenlegi tartalékai alkalmasak arra, hogy "több hónapon keresztül finanszírozzák a kérdést".

A bizottsággal együtt ez év elején elfogadott kifizetési terv április végéig 110 százalékon teljesült - mondta.

Kérdésre válaszolva közölte, hogy az EB az egyes tagállamok intézményrendszerének struktúrájába nem szól bele. Minden új időszakot megelőzően - így a 2014-2020-ast is - az Európai Unió átvilágítja azt a rendszert, amelyben az adott tagállam a forrásokat fel szeretné használni. Amíg az erről szóló dokumentumot nem adják ki, addig nem fizetnek ki forrásokat - mondta. Hangsúlyozta: a bizottságnak minden dokumentum rendelkezésre áll arról, hogy a magyarországi forrásfelhasználás teljesen szabályos.

Közölte: a korábban már jelzetteknek megfelelően az új időszak operatív programjait tartalmazó Partnerségi Megállapodás megkötése október közepén várható.

Szavai szerint a kormány hajlandó elfogadni a bizottságnak az intézményrendszerre vonatkozó, szakmai érvekkel alátámasztott átalakítási javaslatát, ha lesz ilyen.

A kifizetésről szóló korábbi sajtóértesüléseket cáfolva azt közölte: a magyar állam az elmúlt hetekben is kapott pénzt, és a következő hetekben még 600 milliárd forintot vár. Az április 15-ét megelőző időszakra vonatkozóan nagyjából 1 milliárd eurónyi számlát küldenek ki a bizottságnak, amit a szóvivő jelzése alapján ki fognak fizetni - válaszolta.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×