Előadását a Külhoni óvodák éve című program ismertetésével kezdte. Elmondta, hogy a határokon túli magyarság léte szempontjából alapvető fontosságú az anyanyelven oktató intézmények rendszerének fenntartása. Korábban a középiskolák és a felsőoktatás már kapott figyelmet és támogatást, de az óvodák még soha. Idén a kisebb szórványközösségek óvodáit is feltérképezték, hiszen pontosan még az adott országban működő magyar szervezetek sem tudták, hogy hol működik ilyen. Végül összesen 3500 magyar intézményt vettek nyilvántartásba. A kormányzati szándék szerint 2013-ban a kisiskolák támogatása következik.

Répás Zsuzsanna ezután a Magyar Állandó Értekezlet működéséről, munkájáról tájékoztatta a fiatalokat, majd a határokon túl élő magyarság pillanatnyi politikai helyzetét elemezte, országról országra.

Kiemelte a Vajdaság választások utáni viszonyait. A szerb politikai viszályok ellenére is megvalósulni látszik bizonyos fokú önkormányzati autonómia: a magyar szervezetek belső választásokat rendezhetnek, intézményeket működtethetnek és vehetnek át.

"A Felvidéken viszont tabukat döntöget, aki csak említi is az autonómiát" - fogalmazott.

Szlovákiával kapcsolatban elmondta még, hogy az országban két politikai erő - a Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd számíthat a magyar választópolgárok szavazataira. A magyar kormány azonban nem támogatja a vegyes pártokat: működésük hosszú távon a politikai önállóság elvesztéséhez és asszimilációhoz vezet. Nem mindenki beszél ugyanis magyarul, a szlovák a közös nyelv, aminek az lehet a vége, hogy a magyarok csak egy nagyobb pártba tagozódva politizálhatnak, a pártfegyelemhez alkalmazkodva. Ugyanakkor pozitívan értékelte, hogy a két felvidéki magyar párt lehetőséget lát az együttműködésre. Ez Erdélyben egyelőre hiányzik a magyar politikai szervezetek között - tette hozzá.