A LESZ jelezte az aggályait a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (Kehi) is.

A szakszervezet az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében azt írta: az okozott kár elsősorban abból eredt, hogy a leépítések során a cég menedzsmentje nem a tőle elvárható gondossággal járt el, a költségek minimalizálása nem volt kitüntetett szempont, így mintegy 195 millió forinttal kellett többet kifizetnie a vállalatnak, mint az feltétlenül szükséges lett volna.

A Malév GH előbb kijelentette, hogy a vezetők személyes döntésén múlik 450 dolgozó sorsa, majd amikor "ráébredtek", hogy ezzel jogszabálysértést követnek el, a törvényi határidőt lekésve bemutattak egy "a szubjektív döntéseknek még mindig nagy teret hagyó" dokumentumot, azonban ez sem vette figyelembe az elbocsátások anyagi következményeit - idézte fel az érdekképviselet, hozzátéve, hogy szerintük a kár az említett 195 millió forintnál is több lehet, mert valójában sokkal kevesebb dolgozó elküldése volt indokolt.

Ezt megerősíti az is - folytatták -, hogy a Malév leállása után, de még a csoportos leépítés bejelentése előtt, a leányvállalat vezetése korábban kölcsönzöttként és alvállalkozó által foglalkoztatott munkavállalókat vett át rendes munkaszerződéssel, holott az ő feladataikat a cég "lapátra tett alkalmazottai" is elláthatták volna. Emellett a cégvezetés továbbra is igénybe vett és vesz olyan alvállalkozói szolgáltatásokat, amelyeket saját munkavállalók kisebb kiadás mellett tudtak volna ellátni: alvállalkozók emberei végzik a munkát, miközben az ugyanazon munkaterület saját alkalmazottai az elbocsátást követő fizetett állásidőt töltik jelenleg is, így a vállalatvezetés duplán fizet egy adott tevékenység ellátásáért - tették hozzá az érdekvédők.

A LESZ azt is megjegyezte, hogy a 195 millió forintos kár nem tartalmazza azt a veszteséget, amelyet az elküldött tapasztalt dolgozók által megszerzett végzettségek, jogosítványok elvesztése jelent.

Túl azon, hogy a menedzsment semmit sem tett a munkahelyek megőrzéséért, megsértette a munkavállalók egyeztetéshez fűződő jogait, még több százmillió forintos közvetlen kárt is okozott az állami vállalat tulajdonosának, tehát közvetve a magyar adófizetőknek - írta közleményében a szakszervezet, amely ezért nyomozás elrendelését kéri az ügyészségtől, és a Kehi elnökéhez, Gaál Szabolcs Barnához fordult.