A nagy lépéseket többnyire időben tudta teljesíteni a kormány, így leltári szempontból sikeresnek mondható 2011 - mondta az InfoRádiónak a Századvég Alapítvány vezető elemzője, aki azonban hozzátette: az eurózóna válságának súlyosabbá válása olyan helyzetet teremtett, amelyet nehéz volt kezelni.

A válságra adott válaszok gyorsasága, megfelelősége, a következetesség hiánya és az egymásból nem következő megoldások kritikára adhatnak okot - jegyezte meg Kumin Ferenc.

Majd a gyakorlatban kiderül

A médiatörvény módosításakor csak a gyakorlatban bizonyosodott be, mit is jelentenek valójában a változások. Ugyanígy lehet tekinteni az igazságszolgáltatás átalakítására is: akiket érintenek ezek az átalakítások, valamint a szakmabeliek nagyon kritikusak, de hogy összességében a jogállamiságra milyen hatással lesz a bírói szervezet átalakítása, inkább a gyakorlatban derül majd ki - véli az elemző, aki nem látja, hogy a rendszerben kódolva lennének azok a visszalépések, amelyeket a kritikusok emlegetnek.

Demokráciakritika az új választójogi törvény kapcsán is felmerült a kormánnyal szemben. Kumin Ferenc azonban nem látja azokat az okokat, amelyek megakadályoznák azt, hogy egy megváltozó választójogi preferencia érvényesülni tudjon.

Az arányok változtak meg: akik győznek, jobban fognak győzni, vagyis a többségi irányba mozdult el a rendszer, de ez nem azt jelenti az elemző szerint, hogy a demokrácia hátrányba kerül. Vannak olyan demokráciák, ahol sokkal inkább aránytalanabb a választórendszer.

A Medián felmérése szerint 2010-ben még 54 százalékos volt a kormány népszerűsége, 2011 decemberében azonban már csak 34 százalékos. Arra a kérdésre, ha sikeres a kormány, akkor ez miért nem mutatkozik meg a közvélemény-kutatási adatokban, a Századvég Alapítvány vezető elemzője azt mondta: a válaszadók többsége a kormány sikerességét saját életük és háztartásuk sikeressége által ítéli meg, Természetes folyamat az, hogy ha a háztartások nehézségekkel küzdenek, akkor azt a kormány számlájára írják.