A parlament alakuló ülése ünnep, minden parlamenti választás után a kormány eskütételig tart a demokrácia ünnepi időszaka, amikor a nép kinyilvánítja akaratát. Az ünnepi érzés a demokrácia működése felett érzett örömből fakad - kezdte beszédét Sólyom László.

Az államfő hangsúlyozta: minden képviselőben óriási elszánásnak kell lennie, hiszen szinte emberfeletti feladat vár az új Országgyűlésre, Magyarországot talpra kell állítani, és ez történelmi feladat.

Morális válság után

Sólyom László szerint az egész társadalom együttműködése szükséges ahhoz, hogy eredmények szülessenek. Mint mondta, az a bizalom és felhatalmazás, amelyet a munkáját most megkezdő Országgyűlés a választóktól megkapott, sokkal többre kötelez, mint ami egy új parlamenti ciklussal szokásosan együtt jár. Ennek a parlamentnek, de különösen az óriási kormánytöbbségnek a képviselői egy morális válsággal terhelt korszak után az erkölcsi kudarc kockázatát is viseli - tette hozzá.

A köztársasági elnök felidézte a 20 évvel ezelőtti parlamenti alakuló ülést, kiemelve a párhuzamokat és különbségeket. Hasonlóság van a közérzületben, a várakozásokban és a múlt tagadásában, míg más a helyzet annyiban, hogy az alkotmányos keretek már megvannak, erre kell építeni a jövőt - fejtette ki.

Ismét átéltük, ahogy az ország elfordult az uralkodó kormányzási módtól, annak tartalmától és stílusától, a kormánypártok mondanivalója érdektelenné várt a többség számára - emelte ki.

1990 üzenete

Sólyom László szerint foglalkozni kell azzal a "szembeötlő különbséggel", hogy az 1990-ben megalakult "történelmi parlamentben" nem volt radikális jobboldali párt és frakció, "most viszont a választók akaratából van". A köztársasági elnök úgy fogalmazott: "le kell szögeznünk, hogy minden országgyűlési képviselő egyenlő legitimáció birtokosa, jogállásukban nincs különbség".

Minden párt létének megvannak az alkotmányos feltételei, valamint működésének világos, alkotmányos határai - szögezte le az államfő. Sólyom László szerint pontos határa van annak is, hogy az Alkotmány alapértékeivel, az emberi méltósággal és az egyenlőséggel szemben álló, erkölcsileg elfogadhatatlan nézetek hangoztatása mikor lesz tűrhetetlen büntetőjogilag is.

Nem engedhető meg, hogy gyűlöletre uszítás hangozzék el az Országgyűlésben, vagy az Országgyűlés tagjának szájából - hangsúlyozta Sólyom László.

Közölte: a mentelmi jog nem védheti azt a képviselőt, aki ezt a bűncselekményt elköveti. A mentelmi jog feladata, hogy a képviselőt megvédje a munkáját akadályozó zaklatástól és támadásoktól, de nem lehet menlevél a tudatos jogsértőknek - tette hozzá.

A köztársasági elnök kiemelte a Lehet Más a Politika parlamentbe jutását is, mely kapcsán úgy fogalmazott: a parlamentbe jutott az a párt, amely a környezetvédelmet, a jövő nemzedékek iránti felelősséget, a fenntartható fejlődést tartja egyik fő, és jellegadó feladatának. Ezzel az európai törvényhozásoknak nemcsak egy negatív, hanem egy pozitív megfelelőjével is rendelkezik ez az új Országgyűlés - vélekedett.

A gazdaság rendbetétele a legfontosabb

Az államfő kiemelte: az Országgyűlés elsődleges feladata a gazdaság rendbe hozása. A köztársasági elnök emellett felhívta a figyelmet több teendőre, amelyeket a jövő számára különösen fontosnak tart, és a gazdasági célkitűzésektől sem függetlenek.

Sólyom László szerint ide tartozik a nevelés és oktatás rendszerének teljes újjáépítése, a korrupció megfékezése, valamint meg kell szabadítani az országot a szegénység keserűségétől, és ettől elválaszthatatlanul, a cigányság integrációját is meg kell oldani. Ehhez a munkalehetőség mellett az iskolán keresztül vezet az út - tette hozzá.