Két dolog idézte elő a jelenlegi krízishelyzetet az egészségügyben - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának programvezetője.

Sinkó Eszter kifejtette: a tavalyihoz képest idén mintegy 60 milliárd forinttal kevesebb forrás állt rendelkezésre, ebből 43,5 milliárdos forráscsökkenést az egészségbiztosítási alap szenvedett el, bérkifizetésre pedig 16,5 milliárddal kevesebbet kaptak az intézmények. A teljes kiadás 715 milliárd forint, azaz a 60 milliárdos mínuszt nagy érvágás - tette hozzá.

Zárolás és előrehozás

Az egészségügyi intézmények vezetői nem voltak tisztában ezzel a helyzettel, csak a számokra néztek rá: tavaly 757 milliárd forint állt rendelkezésre, idén pedig 727 milliárddal nyitott a kassza - emelte ki Sinkó Eszter. Az egészségügyi közgazdász hangsúlyozta: a 30 milliárdos mínuszhoz jött még a válság miatt évközben egy 13,5 milliárd forintos zárolás. Emellett az OEP 20 milliárd forintot előrehozott az év második felére vonatkozó forrásokból, hogy kevésbé legyen megrázó a kivonás az intézmények számára, ám ez így 40 milliárdos mínuszt jelent a második félévre.

Hibázott a tárca

Mindenki jószándékú volt valamilyen szinten, de az egészségügyi minisztérium abban hibázott, hogy nem közvetítette az intézmények felé, ennyivel kevesebb a forrás, valamint nem vette a fáradtságot, hogy válságtervet állítson össze, mert az intézmények nem tudnak ilyen gyorsan reagálni erre a helyzetre - hangsúlyozta az egészségügyi közgazdász.

A programvezető közölte: az intézmények kiadásainak nagy része fix költség, ami nehezen mozdítható. Ha ebbe is bele kell nyúlni, akkor orvosokat, nővéreket kell elküldeni, ez pedig öncsonkítással ér fel, mivel ők később nem jönnek vissza. Külföldön keresnek munkát vagy más ágazatban helyezkednek el, így a leépülés megállíthatatlan.

Az intézmények júniusban észlelték, hogy kevés a forrás, ekkor elkezdtek hangosan kiabálni, de a minisztérium úgy tett, mint aki nem érti, mi a probléma - vélekedett Sinkó Eszter. Hozzátette: 10-20 százalékkal kevesebb forrást kaptak az intézmények az év második felének első három hónapjában, ami kezelhetetlen helyzetet eredményezett.Nem tudni, miben bízott a minisztérium

A programvezető azt mondta, nem érti, miben bízott az egészségügyi minisztérium. Lehet, hogy azzal a feltételezéssel élt, hogy az év második felében esetleg valahonnan sikerül forrásokat gyűjteni, így be lehet tömni a lyukakat - mondta.

A kórházak 25,5 milliárdos követelése arra elég, hogy túléljék a következő 3 hónapot - közölte az egészségügyi közgazdász, aki szerint ahhoz, hogy ne fajuljon tovább a helyzet, szükséges az intézmények által igényelt összeg. A kormányak meg kell próbálnia ezt összeszedni, jó lenne, ha minden bukszába belenézne a kormány - tette hozzá.

Nem akarják ellátni a betegeket

A kórházak jelenleg nem akarják ellátni a betegeket, mert számukra negatív eredménnyel jár minden egyes ellátott páciens - hangsúlyozta. A közgazdász szerint tulajdonképpen jelenleg a beszállítók finanszírozzák a hiányzó forrásokat, ez pedig nonszensz.

Sinkó Eszter kiemelte: a mai egészségügyi rendszer egészen elképesztő állapotokat mutat. A kormányzatot kivéve a szereplők igyekeznek konszolidálni a helyzetet, de sok forrás került ki , és nem készültek fel arra, hogy kezeljék  a szituációt, így most a látványos összeomlásnak vagyunk tanúi - tette hozzá.

Folytatódhat a leépülés

Ha a kormány nem ad többletforrást, akkor folytatódik az egészségügyi ellátórendszer leépülése - vélekedett a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának munkatársa. Kifejtette: ez azt jelenti, hogy a betegeket még kevésbé fogják tudni ellátni, csak a sürgősségi ellátásra fordítanak figyelmet, és hígítják a pácienseknek nyújtandó szolgáltatásokat, azaz olcsóbb eszközöket és gyógyszereket alkalmaznak, amelyek sokszor kevésbé hatásosak, így tíz évet visszalépnek az időben.

Sinkó Eszter kiemelte: ha egy kórháznak tartósan nagyobbak a kiadásai, mint a bevételei, akkor "padlót fog". Önkormányzati tulajdonú intézmény esetén az önkormányzatnak, állami kórház esetén pedig az államnak kell jótállni a hiányért. Ilyen esetben biztost neveznek a kórház élére, aki radikálisan csökkenti a kiadásokat, de ezzel felgyorsul a leépülési folyamat, és egyre kevesebb intézmény felel meg a 21. századi feltételeknek - hangsúlyozta.