A főigazgató elmondta: a vizsgálat, amely még nem ért véget, megállapította, hogy a szolgálatban lévő mentésvezető közelebbi mentőegységet is küldhetett volna az olimpikonhoz.

A vizsgálat először is a hívás fogadására terjedt ki. Mint kiderült, a hívás 10 óra 22 perckor futott be a mentőszolgálathoz, két perccel később riasztották a mentőkocsit, amely az indulást követően 17 perccel később ért ki a helyszínre. A második kérdés az volt, hogy hogyan döntött a mentésvezető, vagyis lehetett volna-e olyan mentőegységet küldeni, amely feltehetően gyorsabban ér oda a haldokló sportolóhoz - részletezte a főigazgató.

A vizsgálat azt vetette fel, hogy lehetett volna ilyen mentőegységet találni, felmerült ugyanis a mentőhelikopter vagy a motoros mentő kiküldésének lehetősége is - tette hozzá Göndöcs Zsigmond. A fegyelmi eljárás feladata feltárni, hogy mekkora felelőssége van az ügyben a mentésirányítónak - mutatott rá a főigazgató.

A sportoló helyszíni ellátásáról, vagyis a sikertelen újraélesztési kísérletről megállapították, hogy az a szakma szabályai szerint történt - tette hozzá.

Az ügyben indított vizsgálat még tart, a fegyelmi tanácsnak harminc napja van, hogy eredményre jusson - jelezte Göndöcs Zsigmond.

A 36 évet élt Kolonics kedden edzés közben rosszul lett, elveszítette az eszméletét, és életét nem sikerült megmenteni. Halálát az első diagnózis szerint hirtelen szívleállás okozta.