Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egyebek között azzal indokolta Horváth Ágnes egészségügyi miniszter menesztését, és az újabb koalíciós válság kirobbantását, hogy figyelembe kell venni a "társadalom többségének érzéseit, véleményét" (Népszabadság, 2008. ápr. 1.) A kormányfő ezzel a népszavazási eredményekre utalt, arra, hogy az emberek nagytöbbsége elutasította a vizit- és a kórházi napidíj bevezetését.

A miniszterelnök - néhány hónappal azután, hogy tavaly nyáron megegyezett a szabad demokratákkal a reformok folytatásáról, s azt mondta, "nem állunk meg, nem lassítunk, megyünk tovább" (Magyar Televízió, Nap-kelte) - ma egyeztetést és a társadalom érzékenységének figyelembevételét ígéri. Azt nyilatkozta a Népszabadság már említett számában, hogy "a szocialisták a reform mellé most már kiszámíthatóságot és biztonságot is kívánnak."

Az MSZP és az SZDSZ korábban sem értett egyet abban, hogy milyen gyorsan kell végrehajtani az egészségügyi reformot, Gyurcsány Ferenc azonban rendre a kisebbik kormánypárt politikája mellett állt ki, 2007 nyarán abban állapodott meg Kóka Jánossal, az SZDSZ elnökével, hogy kiegészítik a koalíciós megállapodást. Az újabb dokumentumban többtucatnyi reform elindítását és továbbvitelét rögzítették (felelősökkel, határidőkkel), például az egészségügy átalakításáét is. Gyurcsány Ferenc és Kóka János akkor közös sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy helyes, ha magántőkét vonnak be az ágazatba.

"Nem akarom az országot ámítani"

A miniszterelnök-pártelnök ennek szellemében járt el, amikor szakmai fórumokon vagy az MSZP Nagy Párbeszéd című őszi rendezvénysorozatának vidéki állomásain az egészségügyi reform és a kormány politikája mellett érvelt, s reform-elkötelezettségét hangsúlyozta.

Ajkán, a szocialisták rendezvényén, decemberben azt mondta, az egészségügynek ma egyetlen olyan szereplője sincs, akit érdekelne, hogy mi, mennyibe kerül: "de én nem akarom Magyarországot azzal ámítani, hogy arról szól az ország, hogy bediktáljuk a kormánynak, kinek mire van szüksége, mert ebből lesz az igazi hazugság".

Azt hangsúlyozta, hogy elegendő támogatást érez a frakcióban és a pártban is, hogy végigcsinálja a programját. Akkor "sem belül, sem kívül nem érzett politikájával szemben olyan erős alternatívát, ami a program sikerét veszélyeztetné" (MTI). Szekszárdon az egészségügy átalakításáról szólva azt mondta, hogy végig fogják vinni a programot, és Magyarország azt fogja mondani, "bár nehezen indult, de megérte megcsinálni". Más célcsoportnak szólt, így megengedőbben fogalmazott a miniszterelnök az Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencián, Balatonfüreden, ahol azt ígérte a gyógyítóknak, hogy "2008-ban már túlleszünk a reform konfliktusos részén, s a következő időszak arról szól majd, miként lesz egyre működőképesebb az új rendszer és hogyan tanulja meg mindenki ennek a használatát" (MTI).

A nagy nyilvánosságnak és a külföldnek szóló nyilatkozataiban azonban Gyurcsány Ferenc továbbra is határozottan kiállt az egészségügyi reform mellett, a Neue Zürcher Zeitungnak azt mondta januárban, hogy az általa bevezetett reformprogram népszerűtlen, de szükséges, "Magyarországnak meg kell változnia, igazodnia kell az európai és a globális verseny kihívásaihoz".

Januárban még olyannyira elkötelezett volt a változás mellett, hogy a Neue Zürcher Zeitung újságírójának felvetésére, miszerint a hibák közé sorolja-e a balatonöszödi beszéd nyilvánosságra kerülését, azt válaszolta: "szűk körben pártom lelkére beszéltem, hogy
a dolgok nem mehetnek tovább úgy, ahogy addig. Megmondtam a pártnak, hogy minden, amit a múltban tettünk, hazugság volt - hogy ezt neki, a pártnak be kell látnia".

"Radikális reformok nélkül Magyarország elveszíti a rangját"

Arra a felvetésre pedig, hogy mi vette rá az irányváltásra, miközben 2006 előtt részt vett a bőkezű kiadáspolitikát folytató kormányok munkájában, Gyurcsány Ferenc azt felelte: "hosszú időn át a szocialista párt nagyon hagyományos vonalát képviseltük, amely szubvenciókban, jóléti programokban és a struktúra állami költségen való fenntartásában öltött testet". Ezt a politikát vette át elődjétől, de a 2006-os választások után felismerte, hogy "radikális reformok nélkül Magyarország el fogja veszíteni erősségeit és rangját".

Két hónappal az idézett nyilatkozat, és néhány héttel a március 9-ei népszavazás után - melynek estéjén a miniszterelnök kijelentette, a költségvetésnek nem áll módjában, a kormánynak nem áll szándékában pótolni az egészségügyi szektor kieső bevételeit - Gyurcsány Ferenc visszatér az MSZP eredeti, 2002-2006-os politikájához, amelyről maga fogalmazott úgy, hogy "...egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk..."