Drozdy Győző demokrata volt, ezért sok politikai irányzat - főleg a szélsőségesek - üldözte - mondta az InfoRádiónak a politikus emlékiratait sajtó alá rendező szerkesztő.

Paksy Zoltán hozzátette: Drozdy Győző 1945-47 között parlamenti képviselőként sok felszólalásával igyekezett megállítani a kommunista párt előretörését, és ugyanezt tette korábban, a húszas években is, amikor kisebb jobboldali pártok, személyek ellen próbált tenni a kisgazdapárton belül.

A politikus a kisgazdapártban, annak liberális szárnyában dolgozott szinte egész pályafutása alatt; ez állt ki a legkeményebben a demokratikus szabadságjogok érvényesítése mellett.

Hozzáfűzte: Drozdy Győző alapvetően konzervatív irányultságú politikus volt, de távol állt tőle az antiszemitizmus vagy a túlzott nacionalizmus.

Emlékirataiból is kiderül, hogy a politikus rendkívül leleményes ember volt, ügyesen, már-már humoros eszközökkel vágta ki magát a legnehezebb helyzetekből és kerülte el a halálos fenyegetéseket - mondta Paksy Zoltán.

A húszas évek elején, amikor parlamenti képviselőként a szélsőjobboldallal szemben sokszor megnyilvánult, a tömörülés szimpatizánsai meg akarták gyilkolni, Drozdy Győző azonban hírét vette, hogy robbantásos merényletet akarnak elkövetni ellene. Ekkor eladta a lakását, és beköltözött abba a házba, ahol Gömbös Gyula lakott, aki ekkor a szélsőjobb egyik vezéralakja volt, majd a Parlamentben közölte, ha ő meghal, akkor a vezér is - mondta az Elvett illúziók című könyv szerkesztője.Drozdy Győző sikeres üzletember is volt, ez összefüggött leleményességével, képességeit az üzleti életben is kamatoztatni tudta - tette hozzá a történész. Akkoriban ritkaságszámba ment, hogy valaki, aki szegény sorból származott, akárcsak ő, vagyont gyűjtsön. Neki mégis sikerült, a saját erejéből szerzett vagyont, nyomdatulajdonos volt, többször alapított lapot is - ezeket azonban néhány év után betiltották.

Amellett, hogy Drozdy Győző nagyon keményen támadott bizonyos szélsőséges politikai erőket, "jó politikusként" is tudott viselkedni, rendkívül jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkezett, nagyon sok befolyásos embert ismert, és, ha valahol kudarc érte, egy másik pozícióban rögtön el tudott helyezkedni.

Amikor 1939-ben nem jutott be a Parlamentbe, mert választási csalással megfosztották a mandátumától, gyorsan az ország legnagyobb lapkiadó vállalata, az Esti Kurír a vezérigazgatói székébe került. Mindig tudott olyan megoldást találni, ami továbblendítette, 1947 után azonban ez már nem sikerült neki, hiszen ekkor egy olyan politikai rendszer alakult ki, amelyet nem lehetett megkerülni - mondta a politikus emlékirataiból készült kötet szerkesztője.