Gyávaság és félelem vezette Kádár Jánost cselekedeteit - mondta Schmidt Mária történész, a Terror Háza múzeum igazgatója a XX. század intézet által, az egykori pártfőtitkár hagyatékáról rendezett konferencián.

"Az életében nagyon sok olyan döntési helyzet volt, ahol meghátrált, nem vállalta a kockázatot, és megalkudott. Erre szükség volt ahhoz, hogy 1956 novemberében őt válassza a szovjet vezetés ki arra a szerepre, hogy Magyarország élére állhasson" - mondta Schmidt Mária.

M. Kiss Sándor történész szerint szintén állandó félelem bujkált Kádár János egykori pártfőtitkárban.

"Én toleránsabb vagyok ilyen szempontból, Kádár egy egyszerű ember volt. Érték őt sokkok, megpróbáltatások, és hát akkor nem úgy viselkedett, mint ahogy azt egy ilyen kiemelt személyiségtől elvárjuk. Volt benne gyávaság, de én inkább azt hangsúlyoznám, hogy Kádár félt. Állandó félelem bujkált és dolgozott benne" - érvelt M. Kiss Sándor.

Valerij Muszatov, Oroszország egykori magyarországi nagykövete szerint Kádár János nem volt gyáva ember. A diplomata, aki többször találkozott a pártfőtitkárral, elmondta, Kádár nem hozott gyors döntéseket, de ha dönteni kellett, következetes és bátor volt.

"Az akkori belügyi tisztek nyomozóitól, vallatóitól származik, hogy akkor beleegyezett valamibe, és azóta tartott ez. Véleményem szerint ő gondolkodó, hezitáló ember volt. Nem volt a gyors döntések híve. Úgy látom, hogy amikor döntenie kellett, akkor már nagyon következetes és bátor volt" - vélekedett Valerij Muszatov.

Sárközi Mátyás, író, műfordító, az InfoRádió londoni tudósítója szerint Nyugat-Európában először árulóként elítélték, majd idővel elfogadták Kádár Jánost. Hozzátette, a kádárizmus idején sokan azonosították is az egykori pártfőtitkárt a magyarokkal.