A nemrég még Európa kis tigriseként emlegetett Szlovákia legendája lassan homályba vész. A nemzetközi összehasonlításokban az ország egyre lejjebb süllyed, legyen szó a vállalkozói környezetről, a jogok számonkérhetőségéről vagy az egészségügyről. Hatalmas kihívást jelent a lakosság elöregedése, valamint az új technológiák és az automatizáció terjedése is. Az integrált nemzeti reformterv ezekre a kihívásokra keresi a megoldást.

A több mint száz oldalas dokumentumba foglalt reformgyűjtemény fő célja, hogy kiemelje Szlovákiát a közepesség csapdájából, és 2030-ig felemelje az uniós tagországok átlagos bruttó hazai termékének 92 százalékára. Eduard Heger szlovák pénzügyminiszter szerint a reformra váró területeken kulcsszerep jut az életminőség mutatóinak és az ország kötelezettségvállalásainak, melyek közelebb visznek az OECD metodikája szerint fejlett gazdasággal rendelkező országokhoz.

Pénzügyi reformok, zöld gazdaság, munkapiac, oktatásügy, kutatás és fejlesztés, egészségügy, közintézmények, digitalizálás – a szaktárca szerint Szlovákiának elsősorban e téren lesz szüksége reformokra, az említett szakterületeket így a most közzétett dokumentumban külön fejezetekben tárgyalják. Fő célként azt határozza meg a program, hogy az ország 2030-ig kiszabaduljon a közepes fejlődési csapdából, azaz

átlépje azt a küszöböt, amikor a fejlődést már nem csak a viszonylag olcsó munkaerő határozza meg.

„A terjedelmes dokumentumban jelzett reformoknak csak egy része lesz majd benne az uniós pénzek lehívásához szükséges újjáépítési tervben. Ezt október 15-ig kell benyújtanunk az Európai Bizottsághoz. Ahhoz azonban, hogy Szlovákia modern és sikeres országgá váljék, idővel az összes reformra sort kell kerítenie” – tette hozzá Heger, elismerve azt is, hogy minden reformot képtelenség lenne végrehajtani a jelenlegi kormány hivatali ideje alatt.

A szlovák pénzügyminiszter által bemutatott reformterv, amely az újjáépítésre szánt európai uniós pénzek felhasználási tervének alapjául szolgáló reformgyűjtemény jóval költségigényesebb, mint amekkora fedezetet biztosít hozzá Brüsszel. 30 milliárd euró kellene hozzá, pedig csak 7 milliárd lesz rá. Ódor Lajos, a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke azonban másként számol. „Igaz, hogy az újjáépítési alapból csak mintegy 7,5 milliárdot kaphat az ország, de ehhez még ha hozzászámoljuk az európai uniós költségvetésből eddig még le nem hívott 8 milliárdot és az új keretből további mintegy 18,5 milliárd eurót, akkor azért elérhetjük azt a 34 milliárd eurót. Mindenképp jó hír, hogy fedezet lesz arra az elkövetkező hat-hét évben, hogy e dokumentumban felállított reformok nagy részét meg tudjuk csinálni” – fogalmazott a szlovák jegybank alelnöke.

A reformgyűjtemény kidolgozásában a közszféra szakembereinek tucatjai vettek részt, s a civil szférából, valamint a vállalkozók köréből további mintegy száz szakember véleményezte. Nyilvánosságra hozatalával széles körű társadalmi vitára is lehetőség nyílik.