Karikó Katalin kapta az orvosi Nobel-díjat

A Nobel-djíat odaítélő testület hétfő döntése értelmében a 2023-as orvosi Nobel-díjat közösen Karikó Katalin és Drew Weissman kapja a nukleozidbázis-módosításokkal kapcsolatos felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését a Covid ellen.

A két Nobel-díjas felfedezései kulcsfontosságúak voltak a hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztésében a 2020 elején kezdődött világjárvány idején. Áttörő felfedezéseik révén, amelyek alapjaiban változtatták meg az mRNS és az immunrendszerünk közötti kölcsönhatásról alkotott elképzeléseinket, a díjazottak hozzájárultak az oltóanyagok példátlan ütemű kifejlesztéséhez az egyik legnagyobb egészségügyi válsághelyzet idején.

Karikó Katalin hitt csak az mRNS-ben

Az mRNS, vagy hírvivő RNS a DNS-ben leírt információkat továbbító anyag, amely a fehérjék előállítását irányítja a sejtekben. Ennek a mechanizmusnak a kijátszásával a sejtek bármilyen fehérje előállítására rávehető, a módszer így nemcsak a koronavírus ellen és nem csak oltóanyagként használható, hanem különböző genetikai betegségek és rák kezelésében potenciális eszköz lehet. A Nobel-bizottság közleménye szerint az mRNS-technológiában sokáig nem látták az előrelépést a tudósok, de Karikó Katalin kitartóan kutatta ezt a megoldást a Pennsylvania Egyetemen, de kevesen hittek benne. Az intézménybe akkor érkező immunológus, Drew Weissman azonban az elképzelés mellé állt, és 2005-ben először publikálták az eredményeiket.

A 2008-ban és 2010-ben publikált újabb tanulmányaikban kimutatták, hogy a bázismódosításokkal generált mRNS szállítása jelentősen megnövelte a fehérjetermelést a módosítatlan mRNS-hez képest, ezzel csökkentették a gyulladásos válaszokat és növelték a fehérjetermelést: Karikó Katalin és Drew Weissman elhárította a kritikus akadályokat az mRNS klinikai alkalmazása előtt.

Kezdett megélénkülni az érdeklődés az mRNS technológia iránt, és 2010-ben több cég is dolgozott a módszer kifejlesztésén. A Zika-vírus és a MERS-CoV elleni vakcinák kidolgozására került sor; de a Covid-világjárvány kitörése után rekordsebességgel fejlesztettek ki két, a SARS-CoV-2 felszíni fehérjét kódoló bázismódosított mRNS-oltóanyagot. Mindkét vakcinát már 2020 decemberében jóváhagyták.

"Az oltások milliók életét mentették meg, és lehetővé tették a visszatérést a normális élethez a Földön. Az idei Nobel-díjasok az mRNS bázismódosításainak fontosságára vonatkozó alapvető felfedezéseik révén alapvetően hozzájárultak korunk egyik legnagyobb egészségügyi válságának felszámolásához" – áll a Nobel-bizottság méltatásában.

A díjazottak

Karikó Katalin 1955-ben született Szolnokon, Magyarországon. 1982-ben szerzett PhD-fokozatot a Szegedi Tudományegyetemen, 1985-ig Szegeden kutatott, majd a philadelphiai Temple Egyetemen és a Bethesda Egészségtudományi Egyetemen végzett posztdoktori kutatást. 1989-ben a Pennsylvaniai Egyetem adjunktusává nevezték ki, ahol 2013-ig maradt. Ezt követően a BioNTech RNA Pharmaceuticals alelnöke, majd alelnöke lett. 2021 óta a Szegedi Tudományegyetem professzora és a Pennsylvaniai Egyetem Perelman School of Medicine adjunktusa.

Drew Weissman 1959-ben született Lexingtonban, Massachusetts államban, az Egyesült Államokban. 1987-ben szerzett MD, PhD fokozatot a Bostoni Egyetemen. Klinikai képzését a Harvard Medical School Beth Israel Deaconess Medical Centerében végezte, és posztdoktori kutatást végzett a National Institutes of Health-ben. 1997-ben Weissman létrehozta kutatócsoportját a Pennsylvaniai Egyetem Perelman Orvostudományi Karában. A vakcinakutatás professzora.

A két díjazottat már az elmúlt két évben is az esélyesek között emlegették, miután az mRNS-technológia kifejlesztéséért már megkapták a legnagyobb tudományos elismeréseket, így a Horwitz, Wolf, Albany, Breakthrough, Lasker és Gairdner díjat iis.

Az első Nobel-díjas magyar nő

Eddig tíz olyan tudós és alkotó volt, aki Magyarországról indulva szerezte meg a Nobel-díjat. Karikó Katalin a tizenegyedik, és egyben ő az első magyar Nobel-díjas nő.

• Lénárd Fülöp (kémiai Nobel-díj, 1905)
• Szent-Györgyi Albert (orvosi, 1937)
• Hevesy György (kémiai, 1943)
• Békésy György (orvosi, 1961)
• Wigner Jenő (fizikai, 1963)
• Gábor Dénes (fizikai, 1971)
• Harsányi János (közgazdasági, 1994)
• Oláh György (kémiai, 1994)
• Kertész Imre (irodalmi Nobel-díj, 2002)
• Herskó Ferenc (kémiai, 2004)
• Karikó Katalin (orvosi, 2023)

A kitüntetett 11 millió svéd koronát (368 millió forint) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

A hét folyamán a többi Nobel-díj nyertesét is ismertetik majd: kedden a fizikai, szerdán a kémiai, csütörtökön az irodalmi Nobel-díjak, pénteken pedig a Nobel-békedíj győzteseit jelentik be. Október 9-én aztán a közgazdasági Nobel-emlékérme kitüntetettjére is fény derül.