Szerdahelyi Csongor elmondta: a nagyhét elnevezése onnan ered, hogy a húsvét előtti egy hét felfokozott időszak az egyház életében, ez Jézus feltámadásának előkészületi időszaka, amely virágvasárnaptól húsvét vasárnapig tart.

Ebbe a hétbe sűrűsödik bele Jézus jeruzsálemi bevonulása, elfogása, keresztre feszítése, majd feltámadása.

Az időszak fontosságát jelzi, hogy Európa számos országában - ahol nem volt kommunizmus - a nagypéntek ma is piros betűs ünnep - tette hozzá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szóvivője.

Szerdahelyi Csongor emlékeztetett arra, hogy virágvasárnap Jézus jeruzsálemi bevonulásának emlékére Magyarországon a hívek a pap által megszentelt barkaágakat visznek a kezükben a körmeneteken.

A hétfőnek, keddnek, szerdának nincs különös jelentősége, ilyenkor nagyobb templomokban lelkigyakorlatokat tartanak.

Nagycsütörtökön az utolsó vacsorára emlékezik az egyház, amikor Jézus megalapította az oltáriszentséget.

Nagypénteken Jézus keresztre feszítésére emlékezünk. Mint általában a nagyböjt minden péntekén, a szertartások keresztúti ájtatossággal kezdődnek. Jézus passióját is elő szokták adni a templomokban, dramatikus feldolgozásban, több hangon - említette meg Szerdahelyi Csongor.

Nagyszombat este a feltámadási szertartás, víz- és tűzszentelés zajlik, húsvét vasárnap pedig a feltámadás örömünnepe az egyházban. A falvakban ekkor ételt is szentelnek, általában kalácsot, sonkát, tojást.