Nem lépnek életbe február elsejétől a Grönlanddal kapcsolatos vita miatt kilátásba helyezett amerikai importvámok nyolc európai országgal szemben – jelentette ki szerda este Donald Trump amerikai elnök a davosi Világgazdasági Fórum helyszínén Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott megbeszélése után. Donald Trump múlt hét végén lengette be, hogy Dániával, Nagy-Britanniával, Norvégiával, Svédországgal, Finnországgal, Franciaországgal, Németországgal és Hollandiával szemben 10 százalékos általános importvámot vezetne be a következő hónaptól. Ezt akkor azzal indokolta, hogy Dánia nem hajlandó átadni az Egyesült Államoknak Grönlandot, a másik hét ország pedig a sziget hovatartozásáról folyó vitában a dán kormány mögött sorakozott fel. Magyarics Tamás az InfoRádióban mondta el meglátásait azzal kapcsolatban, mi állhat a 180 fokos fordulat hátterében és milyen céljai lehetnek a szigettel az amerikaiaknak.
A külpolitikai szakértő szerint az ilyen jellegű vitákban általános jelenség, hogy előbb-utóbb mindkét fél enged a követeléseiből, és így előfordul, hogy a végeredmény nem teljesen ugyanaz, mint ami mellett az elején még nagy erőkkel kardoskodtak. Bár az amerikai elnök szerdai rövid bejelentésén kívül a részletek még nem ismertek, Magyarics Tamás azt gondolja, hasonló megoldás születhet most Grönlandot illetően, mint annak idején a kubai Guantánamo ügyében, vagyis elképzelhető, hogy
az Egyesült Államok tartós bérletet kap Grönlandon időkorlátozások nélkül, de a felek más olyan megállapodást is találhattak, amivel biztosított lehet Európa védelme.
Az ELTE emeritus professzora emlékeztetett: Donald Trump korábbi megszólalásai során rendre azzal érvelt, hogy az USA számára elsősorban biztonságpolitikai, védelmi szempontból fontos Grönland, a lehetséges gazdasági előnyöket pedig hátrébb sorolta. Leginkább arról a tervéről beszélt az amerikai elnök, hogy Grönlandra telepítené a Golden Dome (Aranykupola) rakétavédelmi rendszer egyes részeit. Ezzel kapcsolatban sem ismertek a nyilvánosság számára a részletek, de a külpolitikai szakértő úgy véli, ez a kezdeményezés a Trump-adminisztráció új stratégiai, védelmi projektjének a része, amely ahhoz a csillagháborús tervezethez hasonlítható, amit az 1980-as években Ronald Reagan kezdeményezett. Ez szakított a hidegháború korszakából megmaradt kölcsönösen biztosított megsemmisítés elvével, és inkább a stratégiai védelemre összpontosított. A szakértő szerint Donald Trump gyakorlatilag egy olyan védőpajzsot akar létrehozni, amivel fel tudnák deríteni vagy akár meg lehetne semmisíteni az USA, illetve a szövetséges országok ellen irányuló rakétatámadásokat, hiperszonikus repülőgépeket.
Az amerikaiak számára geopolitikai szempontból is fontos lenne Grönland, mivel egy esetleges konfliktus esetén onnan könnyebb elérni Oroszországot vagy Kínát. Magyarics Tamás felidézte azt is, hogy az USA-nak a második világháború idején is volt támaszpontja a szigeten, méghozzá jelentős okkal.
A Grönland, Izland és az Egyesült Királyság közötti tengerszorosból jól lehetett ellenőrizni, ki és hogyan akar észak felől bejutni az Atlanti-óceán térségébe.
A szakértő megjegyezte: akkor a németek megfigyelése miatt volt fontos ez a térség, jelenleg pedig az oroszok lehetséges vagy vizionált előretörése miatt, bár ezt nyíltan nem mondják ki az amerikaiak. Nemcsak az idegen hadihajók és tengeralattjárók esetleges támadása miatt rendkívüli stratégiai jelentőségű az Egyesült Államok számára ez a szoros, hanem azért is, mert a jégsapka olvadásával könnyebben járhatóvá válnak az ottani kereskedelmi útvonalak, az USA pedig ellenőrzése alá vonná a térséget.
Bár Donald Trump elsősorban a védelmi szempontokat hangsúlyozta Grönlanddal kapcsolatban, a hírek szerint Mark Rutte NATO-főtitkárral abban is megegyezett, hogy az USA a jövőben részben hozzáférhetne az immár könnyebben kitermelhető helyi ritkaföldfémekhez és más nyersanyagokhoz. Magyarics Tamás szerint azonban jelenleg nem tudni, hogy mikor lehet reális esély arra, hogy mindez megvalósuljon. A szakértők ugyanis időről időre felhívják a figyelmet arra, hogy bizonyos becslések szerint még mindig
mintegy másfél mérföldes jégsapka van Grönland legnagyobb területén, így pedig akár több ezer milliárd dollárba is kerülhetne a különféle ásványkincsek kitermelése.
Az egyes ritkaföldfémek és nyersanyagok tekintetében az USA jelenleg ki van szolgáltatva például Kínának is, így az ELTE emeritus professzora szerint ki lehet jelenteni, hogy Grönland nem csak nemzetbiztonsági szempontból fontos az Amerikai Egyesült Államoknak.
A kínaiak és az oroszok óvatosak és diplomatikusak
Kína és Oroszország a hivatalos fórumokon azt kommunikálta, hogy Grönland erőszakkal való elfoglalása sértené a nemzetközi jogot, amely megszólalás Magyarics Tamás szerint főleg Oroszország szempontjából „bizarr dolog”, mert az orosz vezetés általában „nem szokott ennyire érzékeny lenni szuverén országok ellen indított különböző katonai akciókban”. Peking pedig tagadja, hogy bármilyen terve vagy célja lenne Grönlanddal. Korábban ugyanis olyan híresztelések is elterjedtek, hogy Kína az említett ritkaföldfémek kitermelése miatt szintén bejelentkezhet a sziget feletti ellenőrzésért.
Hivatalosan Grönland nem része az Európai Uniónak, hanem Dániának egy külső, tengerentúli területe, ami nagy autonómiát élvez. Ez pedig felveti a kérdést, hogy valójában kivel vagy kikkel kellene tárgyalnia Washingtonnak a vitás kérdésekben. Magyarics Tamás úgy fogalmazott, hivatalosan Dánia, Grönland és az Egyesült Államok képviselőinek kellene leülniük a tárgyalóasztalhoz, Donald Trumpnak pedig elsősorban a dán kormánnyal kellene dűlőre jutnia.
Ennek oka, hogy bár a sziget széles körű autonómiával rendelkezik, a külügyeket tekintve nem autonóm terület, Dániához tartozik.
Kompromisszumos megoldás születhet
Az ELTE emeritus professzora megjegyezte: egyes visszajelzések és felmérések alapján a mintegy 40-50 ezer grönlandi ember közül a „csekély többség” szeretne az Egyesült Államokhoz tartozni, az esetleges tárgyalássorozatban azonban „nem ők lesznek a főszereplők”. Magyarics Tamás hozzátette: nyilván nem lehet teljesen kihagyni a döntésből a helyi lakosságot, vélhetően lesznek újabb közvélemény-kutatások. Úgy véli,
van esély arra, hogy valamilyen kompromisszumos megoldás születik, melynek értelmében az Egyesült Államok bérelhet kijelölt területeket a szigeten.
Ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy egy 1951-es megállapodás szerint az Egyesült Államok gyakorlatilag bárhol és bármennyi katonai létesítményt létrehozhat Grönlandon, ha akar. Elképzelhető, hogy a felek újratárgyalják ezt a megállapodást, bekerülhetnek akár új passzusok is, de akkor „vélhetően a grönlandiaknak is lenne beleszólásuk ebbe”.
(A nyitóképen: Mark Rutte, a NATO főtitkára és Donald Trump amerikai elnök kétoldalú megbeszélést tart az 56. Világgazdasági Fórumon a svájci Davosban 2026. január 21-én.)