Infostart.hu
eur:
376.75
usd:
322.84
bux:
129730.83
2026. április 9. csütörtök Erhard
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az indiai partnerével, Szubrahmanjam Dzsaisankarral tartott moszkvai találkozóján 2025. augusztus 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/AP pool/Alekszandr Zemljanyicsenko

Szergej Lavrov élesen kritizálta az Egyesült Államok külpolitikáját

Az Egyesült Államok venezuelai művelete azt jelzi, hogy Washington a nemzetközi kapcsolatok évtizedek alatt kialakult rendszerének lerombolására törekszik – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter

„Mindenki számára világos, hogy ez a nemzetközi jog durva megsértése” – hangoztatta a miniszter a dél-amerikai országban végrehajtott amerikai beavatkozásról szerdán Moszkvában újságíróknak namíbiai hivatali partnerével közösen megtartott sajtótájékoztatóján.

Meglátása szerint ezt a véleményt a világ országainak túlnyomó többsége osztja, és az amerikai fellépés miatt a globalizáció ment „a macska farka alá”.

Leszögezte, hogy Moszkva elkötelezett a Caracasszal megkötött megállapodások mellett. Mint fogalmazott, Oroszország „nagy érdeklődéssel, aggodalommal és szimpátiával” figyeli, ahogy a jelenlegi venezuelai vezetés országának érdekeit védelmezi. Felhívta a figyelmet arra, hogy Venezuela kész a párbeszédre az Egyesült Államokkal, ha „ez a párbeszéd olyan formában és tartalommal valósul meg, amely az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet és az egyoldalú diktátumok, illetve a politikai, és még inkább az erőszakos módszerek elutasításának elvein alapul”.

Úgy vélekedett, hogy a tisztességtelen és diszkriminatív szankciós módszerek alkalmazása az Egyesült Államok versenyképességének folyamatos romlásáról szól.

„Amikor az Egyesült Államok a kizárólagosság alapján kezd el cselekedni, semmibe véve mindazokat a normákat, amelyeket maguk az amerikaiak mozdítottak elő, azt a modellt propagálva, amelyet globalizációnak neveztek, és amikor maguk is (…) feladták minden elvüket, természetesen

ez arra enged következtetni, hogy amerikai kollégáink megbízhatatlannak tűnnek, amikor ilyen módon cselekszenek”

– mondta arra reagálva, hogy Washington kilátásba helyezte: 25 százalékos vámot vet ki Irán minden partnerére.

Leszögezte, hogy egyetlen külső fél nem változtathatja meg Oroszország és Irán kapcsolatainak jellegét, amely „a két állam, a két nép érdekeit szolgálja”.

Arra a sajtóértesülésre reagálva, miszerint Steven Witkoff és Jared Kushner az Egyesült Államok képviseletében hamarosan ismét Moszkvába utazik, hogy az ukrajnai rendezésről tárgyaljon,

Lavrov kifejezte Oroszország nyitottságát az amerikai féllel való kapcsolatfelvételre.

A tárcavezető szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozói Witkoff-fal és Kushnerrel komolyak és konkrétak voltak, a céljuk pedig az volt, hogy megállapítsák az ukrajnai válság kiváltó okait, és megegyezzenek a leküzdésük módjáról. Mint mondta, az orosz fél szívesen meghallgatná, milyen benyomásokat szereztek az amerikai tárgyalófelek az európai „hajlandók szövetségével” folytatott találkozójukon.

A miniszter szerint Oroszország látja, hogy az Egyesült Államok el akarja kerülni Ukrajna felvételét a NATO-ba. Emlékeztetett rá, hogy Putyin többször megerősítette: Oroszország nyitott az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokra, ha azok „komoly természetűek” lesznek. Lavrov megismételte az orosz álláspontot arról, hogy az európai javaslat, amely szerint tűzszünetet kell kihirdetni a rendezési megállapodás előtt, arra irányul, hogy időt nyerjenek Kijev számára és megőrizzék ottani a rendszer lényegét.

Közölte, hogy Emmanuel Macron francia elnök részéről, a vonatkozó nyilatkozatai ellenére, Moszkvához nem érkezett komoly javaslat Párizstól a kapcsolatfelvételre. „Ez a közvéleményre dolgozik, mikrofondiplomácia, megafondiplomácia, amely soha nem vezetett semmi jóra” – hangoztatta.

Az orosz diplomácia vezetője hangot adott álláspontjának, miszerint a kollektív Nyugat érdekelt a háború előkészítésében Oroszországgal, és „nyíltan beszélnek erről”.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.

Lecserélték Szoboszlait, kétgólos hátrányba került Párizsban a Liverpool: 2-0

A két keddi idegenbeli győzelem után meglepetésre a Barcelona is két góllal kikapott otthon az Atletico ellen a Bajnokok Ligája negyeddöntőjében. Szoboszlai Dominikék nem voltak boldogok, amiért az ellenfelük, a PSG volt az egyetlen pályaválasztó csapat a BL-negyeddöntők első körében, amely hazai pályán győzni tudott. A Liverpool végig alárendelt szerepet játszott, Szoboszlait és Kerkezt is lecserélték. A visszavágók jövő kedden lesznek.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Fordulat: tűzszünetet kötött Amerika és Irán, megnyílik a Hormuzi-szoros – Percről percre híreink az iráni háborúról szerdán

Fordulat: tűzszünetet kötött Amerika és Irán, megnyílik a Hormuzi-szoros – Percről percre híreink az iráni háborúról szerdán

Szerda hajnalban érkezett Donald Trump amerikai elnök bejelentése, hogy kéthetes tűzszünet született Iránnal, pénteken pedig tárgyalások indulnak a felek között Pakisztán fővárosában, Iszlámábádban. Az Egyesült Államok erre az időszakra felfüggeszti a bombatámadásokat az iszlám köztársaság ellen, és Irán megnyitja a Hormuzi-szorost. Az iráni külügyminiszter közölte: a vízi útvonalon való biztonságos átkelésre úgy van lehetőség, ha az érintettek koordinálnak az iráni haderővel. Izrael bejelentette, támogatják a tűzszünetet Washington és Teherán között, a fegyvernyugvás viszont nem terjed ki Libanonra. Trump azelőtt egy órával jelentette be a tűzszünetet, hogy lejárt volna az a 10 napos ultimátuma, miszerint "egy teljes civilizáció elpusztulásával" fenyegetett. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×