Kis-Benedek József: meg vannak számlálva az iráni vezetés napjai, az USA és Izrael heteken belül beavatkozhat

Donald Trump amerikai elnök segítséget ígért az Iránban tüntetőknek és további tiltakozásra buzdította őket a kormányzati hatalom ellen. A délnyugat-ázsiai országban december végén kezdődtek tüntetések, utcai zavargások az egyre súlyosabb gazdasági problémák miatt. Donald Trump kedden közölte: az amerikai segítség úton van, továbbá kijelentette azt is, hogy addig minden találkozót törölnek az iráni tisztségviselőkkel, amíg a „tüntetők esztelen öldöklése meg nem áll”.

Kis-Benedek József az InfoRádióban azt mondta, rendkívül feszült a helyzet jelenleg Iránban, ahol egyre több halálos áldozata van a tüntetéseknek. A többször erőszakos cselekményekbe torkolló megmozdulásokról ugyanakkor kevés az érdemi, hivatalos információ, mert a múlt héten lekapcsolták az internetet a közel-keleti országban. A kiszivárgó jelentések alapján az iráni rezsim nagyon keményen lép fel a tüntetőkkel szemben. A biztonságpolitikai szakértő szerint a vezetés részéről már szinte természetes, hogy terroristáknak nevezi az utcára vonulókat. Ezzel együtt azt gondolja, a rezsim nem lehet teljesen nyugodt, mert folyamatosan növekszik a tiltakozók száma. Az oslói székhelyű Iran Human Rights (IHRNGO) emberi jogi szervezet arról számolt be, hogy január 13-ig legkevesebb 648 ember vesztette életét a zavargásokban, a legfrissebb amerikai források viszont már mintegy 2400 halottról írnak.

A címzetes egyetemi tanár is megerősítette, hogy Donald Trump határozottan elutasította az iráni vezetés által kezdeményezett találkozót, ebből pedig arra következtet, hogy

Washington politikai rendszerváltást akar Iránban.

Nem zárja ki az esetleges katonai fellépést sem, de nem a közeljövőben, és eddig nem is vezényeltek amerikai erőket a térségbe, ahol jelenleg amerikai repülőgép-hordozó anyahajó sincs. Ez persze nem jelenti azt, hogy hetek múlva nem rendelhetnek oda ilyen hajótípust vagy más egységeket az amerikaiak. Pillanatnyilag azonban erről nincs szó, aminek Kis-Benedek József véleménye szerint elsősorban Izrael védelme állhat a hátterében, még akkor is, ha az amerikai és az izraeli álláspont nem egyezik a közel-keleti helyzet értékelését illetően. Úgy véli, az amerikaiak nem akarnak mindenáron egy újabb fegyveres konfliktust a régióban.

Az MTA doktora kiemelte: Izrael azt hangoztatja, hogy Irán gazdasági okok miatt meggyengült, ezért most kellene leszámolni a helyi vezetéssel, illetve rendszerváltást elérni az országban. Az amerikai adminisztráció ennél óvatosabb, sokkal megfontoltabban kommunikál, ugyanakkor komoly jelzésnek lehet értékelni, hogy összehívta a Nemzetbiztonsági Tanácsot az elmúlt hetek történései, fejleményei után. Kis-Benedek József elmondta:

ha folytatódnak a tüntetések – márpedig erre elég nagy esélyt lát –, akkor elképzelhető, hogy egy-két héten belül katonai fellépés lesz Irán ellen amerikai és izraeli részvétellel.

Mint fogalmazott, Irán környékén a légvédelem „eléggé ramaty állapotban van”, az utat pedig megnyitották, így nem zárható ki az amerikai–izraeli támadás.

A tüntetések miatt jelenleg életveszélyes kimenni az utcákra Iránban, ahol nemcsak a kormányzati erők, hanem a Forradalmi Gárda is keményen beavatkozik, adott esetben lövi is a demonstrálókat. A biztonságpolitikai szakértő kitért arra is, hogy az iszlamista kormányzat a tömeges letartóztatások után az első tüntető demonstratív kivégzésére készül. A 26 éves Erfan Soltani kivégzését szerdára tűzték ki, miután a múlt héten letartóztatták a Karadzs városában zajló tiltakozások során. Kis-Benedek József úgy véli, az USA „ezt nem fogja elviselni”, vélhetően nem maradna komoly válasz nélkül, ha ez a kivégzés megtörténne.

Donald Trump azt kérte a tüntetőktől, hogy tartsanak ki, folytassák a tiltakozást, és jelenleg mindenki azt találgatja, konkrétan mit fog jelenteni az amerikai elnök által megígért segítség. Az MTA doktora azt gondolja, az amerikaiak fel vannak készülve egy lehetséges katonai csapásra, főleg a légierő bevetésével. Egy ilyen katonai műveletnek azonban számos kockázata van attól függően, mekkora beavatkozást indítanának az amerikaiak.

Ha olyan nagyobb csapás lenne, ami a legfőbb infrastruktúrát „lebénítaná” Iránban, szinte kizárt, hogy válaszolni tudna a közel-keleti ország vezetése. Elviekben azonban az iszlamista hatalom a térségbe adott esetben kirendelt amerikai erők vagy Izrael ellen is indíthatna ellentámadást. Irán korábban már kezdeményezett katonai műveletet Izrael ellen, de a támadást közben leállították, vagyis nem ért el számottevő eredményt Teherán. A szakértő megjegyezte: ha lennének ilyen ellentámadások a mostani helyzetben, az eszkaláció miatt az egész Közel-Keletet „felborzolnák” az ilyen fejlemények.

A címzetes egyetemi tanár nem tartja valószínűnek, hogy Iránban megtörténhet az, ami nemrég Nicolás Maduróval Venezuelában, ugyanis az iráni vezetést fokozottan, nagy erőkkel védik. Hozzátette: a venezuelai művelet is több éves előkészítést igényelt az USA részéről, Iránban pedig szinte lehetetlen lenne végrehajtani egy ilyen akciót. A fejlemények és a reakciók alapján az iráni lakosság jelentős része azt szeretné, hogy távozzon a jelenlegi vallási vezetés, Washington pedig ezt jól láthatóan támogatná.

Kis-Benedek József felhívta a figyelmet arra, hogy

egy vallási vezető kiiktatásának nagyon komoly jogi következményei lennének, illetve az adott vallás hívei körében is nagy ellenkezést váltana ki, így ebben nem gondolkodhatnak az amerikaiak.

Azt ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy az iráni katonai vezetők közül néhányat eltávolítsanak az amerikaiak. Átfogó háborúra nem számít Iránban, az Egyesült Államok csak a felkelőket szeretné felkarolni, illetve abban érdekelt, hogy a jelenlegi rezsim megbukjon a délnyugat-ázsiai országban. Kis-Benedek József egyetért Friedrich Merz német kancellár azon megállapításával, amely szerint meg vannak számlálva az iráni vezetés napjai. A szakértő úgy látja, annyira „elharapóztak” a tüntetések, hogy az USA most már minél előbb véget akar vetni a jelenlegi állapotnak, így akár heteken belül megbukhat a jelenlegi iráni rendszer.

Korábban az iráni lakosságon belül meglehetősen sokan ellenezték, hogy az Egyesült Államok bármilyen módon beavatkozzon a helyi eseményekbe, sokszor előfordult, hogy nyilvános helyeken amerikai zászlókat égettek az iráni emberek. A biztonságpolitikai szakértő ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, egy 90 milliós országban nem meglepő, hogy vannak eltérő vélemények, ráadásul az utóbbi időben már kevésbé jellemző az, hogy amerikai zászlót égetnének Iránban.

A lakosság zöme egyértelműen rendszerváltást akar,

legalábbis a nyugati értékelések erről szólnak. Természetesen nem lehet megkerülni a korábban a hírekbe rendszerint bekerülő atomprogramot, ami sok más indok mellett szintén arra sarkallja Washingtont, hogy új vezetés legyen Iránban.

Kis-Benedek József úgy fogalmazott, Ali Hamenei ajatollah is leváltható vezető, akár őt is el lehet távolítani, ráadásul idén lesz 87 éves, és az egészségi állapota sem kielégítő már. Hozzátette: választáson, politikai úton nem lehet őt megbuktatni, erőszakkal vagy katonai beavatkozással viszont elméletileg igen, csakhogy ez nem lenne könnyű, mert komoly védelmet kap, nagy erőkkel őrzik őt.

(A nyitóképen: kormányellenes tüntetés Teheránban 2026. január 9-én. Iránban december végén robbantak ki tüntetések és sztrájkok az országot sújtó súlyos gazdasági nehézségek miatt.)