Demkó Attila: a nyugati narratívagyár becsődölt, a háború legvéresebb szakasza jöhet

Az oroszok nem lőnek mindent, és Ukrajna sem fogja megtámadni Moszkvát, de a tárgyalási pozícióik erősítése érdekében felléphetnek akár komolyabban is egymás ellen a hadszíntéren a következő időszakban – véli Demkó Attila. Mint mondta, az elmúlt hónapokban sem csitultak a harcok, folyamatosan célkeresztben vannak a másik fél egységei, állásai és a kritikus infrastruktúra is. A szakértő úgy fogalmazott, „sok esetben a háború utolsó szakasza a legvéresebb”, méghozzá azért, mert ilyenkor már minden egyes lépés befolyásolhatja az esetleges béketárgyalások menetét. Az ukránok és az oroszok is abban érdekeltek, hogy minél nagyobb katonai sikereket érjenek el a fronton, mert minden ilyen fejlemény hivatkozási alap lehet majd a tárgyalóasztalnál.

Felidézte, hogy volt egy olyan elmélet, amely szerint ha az ukránok folyamatosan támadják az oroszországi olajfinomítókat, akkor ebbe belebukhat Oroszország. Csakhogy közben kiderült, hogy azok a számok, amelyeket egyes nyugati sajtóorgánumok korábban közzétettek, túlzóak voltak. Az NKE programvezetője a Reuters cikkére hivatkozott, amely szerint az orosz olajfeldolgozás mindössze 3 százalékkal esett vissza az ukrán dróntámadások miatt, mivel a finomítóknak sikerült elkerülniük az üzemanyag-termelés meredek csökkenését a szabad kapacitások kihasználásával. Ezzel szemben korábban az említett nyugati sajtótermékek 30 százalékos csökkenést jósoltak.

Orosz iparági források a Reuters érdeklődésére elmondták: az orosz finomítók a támadások előtt már jóval a teljes kapacitás alatt működtek, és a károkat úgy tudták enyhíteni, hogy újraindították a tartalék egységeket, valamint a javítások után újra üzembe helyezték a megtámadott finomítókat. Demkó Attila is azt emelte ki, hogy az oroszok gyorsan kijavították, illetve helyreállították a megsérült infrastruktúrát, így tartósan nem okozott nekik problémát az ukrán offenzíva. „Elhitte a fél világ, hogy ez lesz az ukránok győzelemének a receptje. Persze narratívaépítés szempontjából volt haszna ezeknek a támadásoknak.

Ukrajnában ugyanis elhitték az emberek, hogy megtalálták a csodafegyvert, ami Nyugaton nagy lelki felüdülést eredményezett. Csakhogy azóta világossá vált, nincs is itt semmilyen csodafegyver”

– fejtegette a szakértő.

Ugyancsak a Reuters írta meg a nyáron, hogy Donald Trump egyik egyeztetésük során azt is megkérdezte Volodimir Zelenszkijtől, hogy ha az Egyesült Államok nagy hatótávolságú fegyvereket adna Ukrajnának, képesek lennének-e velük elérni Moszkvát. Ezzel együtt az amerikai elnök rögtön hozzátette azt is, nem kellene célba vennie az orosz fővárost. Demkó Attila elmondta: ilyen rakétákkal meg lehetne támadni Moszkvát Ukrajnából. Ugyanakkor úgy véli, nem az a kérdés, hogy képes-e Ukrajna 1500 kilométeres mélységben csapást mérni Oroszországban, hanem az, hogy ha elindít például száz robotrepülőgépet, cirkálórakétát vagy drónt, akkor abból hány éri el a célját. Mert ha csak három, az nem rendíti meg az orosz fővárost. Hozzátette: nem véletlen, hogy az ukránok nem támadják tömegesen Moszkvát. Ennek főként az az oka, hogy feleslegesen pazarolnák a drónjaikat és a cirkáló rakétáikat, hiszen az oroszok erős, összefüggő légvédelmet építettek ki Moszkva környéke felett. Ettől függetlenül még akár el is találhatnák a Kremlt, de Demkó Attila szerint arra is kell gondolniuk az ukránoknak, hogy ebben az esetben milyen orosz válaszcsapás következhet, mert nincs rá semmilyen garancia, hogy épségben maradna a kijevi Bankova utcában található ukrán elnöki rezidencia.

Emlékeztetett, hogy az oroszok 2022 óta egyszer lőtték a kijevi kormányzati negyedet, többször nem volt erre példa. „Egyes híresztelésekkel szemben ugyanis az oroszok nem lőnek mindent. Kijevnek a 99 százaléka például ép” – tette hozzá Demkó Attila. Hozzátette: tény, hogy az ukrán fővárost is sokszor támadta az orosz hadsereg, sok a halott, „borzasztó minden éjszaka Kijevben, mert nem lehet aludni a terror miatt, de ez még nem jelenti azt, hogy úgy lebombázták volna a várost, mint 1944-1945-ben Drezdát”.

Az oroszok célja az ukrán lakosok terrorizálása és az ipar ellehetetlenítése

Az NKE programvezetője szerint bizonyos korlátokat az oroszok is figyelembe vesznek. Jelenleg például Kijevtől északra a vízi erőművet, illetve az áram- és energiatermeléssel kapcsolatos kapacitásokat lövik, amellyel a lakosság megfélemlítése és az ipar korlátozása a cél.

Ha nincs áram, értelemszerűen nem működnek az üzemek. Az ukrán vezetés ezért Kijevbe vitte a hadiipar jelentős részét, mert ott a legerősebb a légvédelem.

Emlékeztetett, hogy a múlt héten az ukránok tengeri drónokkal két, az orosz árnyékflottához tartozó tankerhajót is megtámadtak a Fekete-tengeren, amelyek gambiai zászló alatt hajóztak. A szankciókat megkerülve szállítottak rajtuk kőolajat külföldi országokba, a rakomány értéke meghaladta a 60 millió eurót. Demkó Attila ugyanakkor kiemelte, hogy a Fekete-tengeren az oroszok kezdték az incidenseket. Novemberben dróntámadás ért egy cseppfolyósított földgázt szállító hajót a Dunán, az ukrajnai Izmajil kikötőjében, az elkövetők pedig az oroszok voltak. Ilyen értelemben az ukránok csak válaszoltak, az más kérdés, hogy ez a válasz a szakértő szerint egy eszkalációs válasz, mert nem egy az egy elleni harc volt, hanem két tankerhajót találtak el az ukránok a múlt héten a Fekete-tengeren.

Demkó Attila még azt sem tartja kizártnak, hogy az oroszországi olajfinomítók támadása után az lesz a következő ukrán és nyugati narratíva, hogy az orosz árnyékflotta megsemmisítése lehet a nyerő stratégia.

Ha ez érvényesül tartósan, azt valószínűleg nem nézi tétlenül Moszkva, és ismét fennállhat a komolyabb eszkaláció kockázata.

Egyes amerikai források is megerősítették, hogy bőven van rakétájuk és drónjuk az oroszoknak is, egy ideje már tartalékolnak, így elindíthatnának akár ezret vagy 1500-at is egyetlen nap alatt Ukrajna irányába, amivel veszélybe kerülhetne az áramellátás Ukrajna-szerte. „Ebben az eszkalációs spirálban az oroszok vannak dominánsabb helyzetben. Ezt is figyelembe véve nem valószínű, hogy Ukrajna el tudna érni egy olyan békemegállapodást, ami inkább számára lenne kedvezőbb” – vélekedett az NKE John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője.