Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
323.57
bux:
147481.93
2026. november 5. csütörtök Imre
Petr Pavel cseh államfő nyilatkozik a sajtó munkatársainak, amint megérkezik a NATO-tagországok kétnapos csúcstalálkozójára Vilniusban 2023. július 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Tömegek készülnek a cseh választásokra - jelöltként

Az októberi csehországi képviselőházi választáson 28 párt, mozgalom és koalíció akar indulni, hattal több, mint a 2021-es megméretésen a csehországi regionális hivatalok és a prágai városháza keddi közlései szerint.

A hivatalos jelöltállítási határidő kedden délután négykor járt le. A választás időpontját október 3-ra és 4-re tűzte ki Petr Pavel államfő.

"A regionális hivatalok augusztus 6-ig ellenőrzik a jelöltlistákat, és hiba esetén felszólítják a pártokat ennek kijavítására" - közölte a belügyminisztérium.

Csehországban országos jelöltlisták nincsenek. Prágában és az ország további 13 közigazgatási régiójában önálló jelöltlistákat kell állítani. A választásokon induló pártok listáit véglegesen augusztus 15-én jegyzik be a hatóságok. A tárca szerint azonban úgy mint korábban, az összes régióban most sem állít jelötlistát minden indulni kívánó politikai erő.

A szavazók Prágában választhatnak a legtöbb párt jelöltjei közül: a cseh fővárosban 26 politikai erő akar indulni. A legkevesebb, 19 jelöltlista közül Vysocina régió lakosai válogathatnak majd.

Három hónappal a csehországi képviselőházi választások előtt a pártok és mozgalmak népszerűségi listáját az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) vezeti.

Ha július közepén tartották volna meg a választásokat, akkor Andrej Babis volt kormányfő mozgalma megszerezte volna a szavazatok 30,9 százalékát, a második helyen az Együtt (Spolu) koalíció végzett volna, 20,5 százalékkal. A Spolu két jobboldali kormánypártnak, a Polgári Demokratikus Pártnak (ODS) és a Kereszténydemokrata Uniónak (KDU) a választási szövetsége. A harmadik helyet az ellenzéki Közvetlen Demokrácia Pártja (SPD) szerezte volna meg. A Tomio Okamura által vezetett, a cseh sajtóban szélsőségesnek minősített pártra a megkérdezettek 13,9 százaléka szavazott volna - derült ki a STEM közvélemény-kutató intézet felméréséből.

Bejutna még a parlamenti alsóházba a kormánykoalíciós Polgármesterek és Függetlenek (STAN) mozgalom 12,3 százalékkal, a Kalózpárt 7,9 százalékkal, és a kommunisták által vezetett Elég! (Stacilo!) szövetség 5 százalékkal.

Az eredmény alapján a 200 tagú parlamenti alsóházban az ANO 74, a Spolu 47, az SPD 29, a STAN 26, a Kalózpárt 17, a Stacilo! pedig 7 képviselői mandátumot szerzett volna.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás külpolitikai szakértő szerint bár Donald Trump Make America Great Again-politikája alapvetően sikeres volt, mégis elpártoltak tőle a latinok és a feketék, véget érhetett a „trumpi koalíció kora” – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.

Ügynökakták: a szakértő óvatosságra kér, és egy másik, ezer konkrét sztorit kibontó weboldalra is felhívta a figyelmet

36 évvel az 1990-es rendszerváltás után megnyíltak az úgynevezett ügynökakták. De valójában mi lett most hozzáférhető, és mi az, ami továbbra is rejtve marad? Többek között erről beszélt az InfoRádióban Tabajdi Gábor történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala és az 1956-os Intézet Alapítvány kutatója, aki szerint a nyilvántartásban lévők egy része olyan, akit nem sikerült beszervezni, de sok olyan is van, akinek a jelentései súlyos következményekkel jártak. A mintegy 150-160 ezer beszervezettből most 60 ezer név került nyilvánosságra.
inforadio
ARÉNA
2026.11.05. csütörtök, 18:00
Sári Zsolt
a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára
Amerikai választás 2026: történelmi vereséget szenvedett Trump pártja, mindent vittek a demokraták

Amerikai választás 2026: történelmi vereséget szenvedett Trump pártja, mindent vittek a demokraták

Amerika választ: az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek az Egyesült Államok választópolgárai, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. Úgy tűnik, egyáltalán nem hazudtak a felmérések, amikor valóságos kék hullámot jeleztek előre: a szenátusi, kongresszusi és kormányzóválasztásokon is taroltak a demokraták, több republikánus fellegvár is kékké változott. A választók az elhibázott iráni háború, a vámháború, az elszabaduló infláció, az Epstein-ügy és számos választási ígéret megszegése miatt büntették a Republikánus Pártot és az elnököt, Donald Trumpot; bár a vezető többször is elmondta, hogy az eredményeket nem érzi saját kudarcának. Az amerikai elnöknek utolsó két évét a törvényhozás ellenszelében kell végig küzdenie. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×