Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Nyitókép: Facebook/Orbán Viktor

Szlovák és magyar "vétó" az EU-csúcson, két témában

Két kérdésben Magyarország és Szlovákia is ellenkezett az EU-csúcson: Ukrajna uniós csatlakozása és az orosz kőolaj vásárlásának tilalma osztotta meg a tagállamokat. Emiatt Magyarország kimaradt a zárónyilatkozat aláírói közül és nem született újabb, Oroszország elleni szankciós csomag.

Csütörtökön Brüsszelban zajlott az idei második formális EU-csúcs, melynek fő témája volt a védelempolitika, a közel-keleti helyzet, valamint az ukrajnai háború (a tagállamok előbbi kettőről elfogadott állásfoglalásairól itt írtunk).

Ukrajna csatlakozása ügyében nem volt egyetértés a tagállami vezetők között, olyannyira, hogy az e témában kiadott zárónyilatkozatból Magyarország ki is maradt, vagyis a 27-ből csak 26 uniós tagország állam-, illetve kormányfője vélekedik úgy, az Európai Bizottságnak fel kellene gyorsítania Ukrajna uniós csatlakozási folyamatát.

A zárónyilatkozat e témáról nyilvánosságra hozott része szerint a tagállami vezetők megerősítették Ukrajna azon jogát, hogy "saját sorsát szabadon válassza meg" az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog alapján. Az Európai Unió továbbra is szilárdan támogatja Ukrajna EU-csatlakozási törekvéseit. Elismerését fejezi ki Ukrajna gyors reformlépéseiért a rendkívül nehéz körülmények között, és üdvözli az elért jelentős haladást - olvasható a dokumentumban.

A 27-ből 26 tagállam álláspontját tükröző dokumentum megerősítette a tagállamok elkötelezettségét az igazságos és tartós béke mellett, az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog alapján. A Tanács üdvözölt minden olyan kezdeményezést - köztük az amerikai kormányzatét is -, amelyek a háború diplomáciai lezárását célozzák.

Az európai vezetők határozottan elítélték Oroszország folyamatos támadásait civilek és infrastruktúrák ellen, és azonnali, feltétel nélküli tűzszünetre szólított fel. Felszólították Moszkvát a békét szorgalmazó valódi politikai akarat felmutatására is, és jelezték: az EU kész újabb, főként az energiaszektort célzó szankciókat bevezetni.

Hangsúlyozták továbbá a humanitárius segítségnyújtás, a hadifogolycsere és az elhurcolt ukrán gyermekek visszatérésének fontosságát. Megerősítették, hogy az EU folytatja Ukrajna katonai, gazdasági és diplomáciai támogatását, különös tekintettel a védelmi képességek fejlesztésére.

Az EU 2025-ben 30,6 milliárd eurós pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának, és kiemelt figyelmet fordít az újjáépítésre is, míg júliusi római Ukrajna újjáépítését célzó konferencián újabb nemzetközi segélyezés várható.

A 26 tagállami vezető elítélte unión kívüli országok - köztük Irán és Észak-Korea - Oroszországnak nyújtott katonai támogatását, és hangsúlyozta a háborús bűnök elszámoltatásának fontosságát.

Címlapról ajánljuk
„Mély fájdalom” – zarándokok vesztették életüket az éjjeli busztragédiában
lengyelek

„Mély fájdalom” – zarándokok vesztették életüket az éjjeli busztragédiában

Karol Nawrocki lengyel elnök vasárnap részvétét fejezte ki az M3-as autópályán történt buszbalesetben elhunytak hozzátartozóinak.

Ismét zajos a gödi Samsung-gyár, nagy munkában vannak a koreaiak

A gödi Samsung-gyár környékén élők az elmúlt napokban tapasztalt fokozott zajhatás miatt keresték fel az önkormányzatot, aminek hátterében a gyár területén zajló építkezések állnak. Új zajvédő fal épül és átmenetuleg ezért nagyobb a zaj a városban. Közben a szakminiszter nagyobb szigort ígér.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×