Ahogy arról az Infostart is beszámolt, a jelenlegi kormánypárt, a Grúz Álom–Demokratikus Grúzia nyerte a hét végén tartott parlamenti választásokat a kaukázusi országban, az eredményt azonban a négy pártból álló EU-szimpatizáns ellenzék és az ország Nyugat-barát elnöke, Szalome Zurabisvili sem fogadja el. Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint az Európai Bizottság a választások alatt a megfigyelők által észrevételezett szabálytalanságok azonnali és átlátható kivizsgálását szorgalmazta. Josep Borrell figyelmeztetett, hogy mind az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), mind a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) előzetes jelentése szerint „feszült légkörben zajlottak a választások, a voksolás titkosságát pedig több alkalommal megsértették”, továbbá a megfigyelők megítélése szerint gyakori volt a szavazók – különösen a közalkalmazottak – megfélemlítése is.
Josep Borrell hozzátette: a megfigyelők emellett egyenlőtlen versenyfeltételeket és megosztó kampányt vetettek a grúz hatóságok szemére, kiemelve, hogy a nemrég elfogadott törvénymódosítások vélhetően hatással voltak a választásokra is. „Bármely jogszabály, amely aláássa a grúz állampolgárok alapvető jogait és szabadságát, ellenkezik az EU alapjait jelentő értékekkel, így hatályon kívül kell helyezni azokat” – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádióban elmondta: bár a grúz elnök nem ismerte el a választások végeredményét, nem tudta tényekkel alátámasztani azt, hogy szabálytalanságok történtek volna. Kránitz Péter Pál hozzátette: nemcsak az EBESZ küldött delegáltakat a voksolás ellenőrzésére, hanem többek közt a NATO és az Európai Parlament is, így kijelenthető, hogy fokozott nemzetközi figyelem kísérte a történéseket. Kiemelte, hogy „rendkívül modern technológiával”, elektronikusan számolták össze a leadott szavazatok kilencven százalékát, így nem igazán lehet kétségbe vonni vagy megkérdőjelezni a végeredményt.
Az elemző szerint a tiltakozások hátterében az áll, hogy
„két összeférhetetlen politikai irányzat csapott össze, és úgy tűnik, hogy a vereség után nem maradt más eszköz az ellenzék kezében, mint hogy az utcára vonuljon”.
Számos elemző, kommentátor még az urnanyitás előtt azt hangoztatta, hogy a választások geopolitikai tétje az, hogy az állampolgárok döntése alapján Grúzia az unióhoz fog közeledni vagy az oroszbarát politika válik hangsúlyossá. Kránitz Péter Pál szerint azonban „erős túlzás” volt minden ilyen megnyilatkozás, melyeket inkább a kampányokban megszokott hangzatos kijelentések részének tekint. Mint fogalmazott, egyértelmű, hogy a Grúz Álom nevű kormánypárt „pragmatikus gazdasági kapcsolatokat ápol” Oroszországgal, de nem tart fenn például diplomáciai kapcsolatokat Moszkvával, ezért nem tartja helytállónak azt, hogy a nemzetközi közvélemény egy része oroszbarátnak nevezi a kormányzópártot.
Az elemző hozzátette: Grúzia területének egyötöde van orosz megszállás alatt, és szerinte ebben a helyzetben
„politikai öngyilkosság lenne”, ha a grúz vezetés túlságosan közel kerülne Oroszországhoz.
Ráadásul a kutató szerint a grúz Álom Párt eddig is elkötelezett volt az euroatlanti integráció mellett, melyet az alkotmányban is rögzített, és „gyakorlatilag minden elvárható reformot megtett” ennek érdekében.
Azt várja, hogy a következő időszakban normalizálódik a viszony az Egyesült Államok és Grúzia, valamint az Európai Unió és Grúzia között. Úgy véli, nem nő a feszültség a kaukázusi ország külpolitikáját illetően, várhatóan inkább a deeszkalációra törekszik majd a kormánypárt. Kránitz Péter Pál megjegyezte: a választások után „egy domináns hang marad Grúziában”, és szerinte nem várhatók olyan provokációk, mint amilyenek akár a dél-oszét, akár az abház határnál voltak korábban, amelyekben az ellenzéki pártok bizonyos képviselői is részt vettek.
Milyen szerep vár most a magyar kormányra az EU soros elnökeként?
Úgy tűnik, idén elakadtak az uniós tárgyalások Grúziával, sőt Németország befagyasztotta az uniós integrációs tárgyalásokat. Jelentős fejlemény lehet azonban, hogy az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó magyar kormány képviseletében Orbán Viktor Grúziába látogat a hét elején. A magyar kormányfő a frissen újraválasztott Irakli Kobakidze miniszterelnök meghívásának eleget téve tárgyal Tbilisziben. Orbán Viktor már szombaton, az exit poll adatok közlése után gratulált a Grúz Álom vezetőjének, Irakli Kobakidzének. Az X-en közzétette bejegyzésben úgy fogalmazott: „Grúzia népe tudja, mi a legjobb az országának, és ma hallatta a hangját!”
Kránitz Péter Pál szerint nem meglepő, hogy a magyar miniszterelnök Grúziába látogat, ugyanis
a magyar kormány az egyik legfőbb támogatója a kaukázusi ország euroatlanti, illetve európai integrációjának.
Úgy véli, valóban „sokkal fajsúlyosabbá” teszi a mostani tárgyalásokat, hogy az EU soros elnökeként érkezik Orbán Viktor Tbiliszibe. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint a magyar kormány várhatóan minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy újra az Európai Tanács napirendjére kerüljön a grúz csatlakozási folyamat beindítása. „Ugyanakkor amíg Németország él a vétójával, addig nagyon sok mindent nem lehet tenni ebben az ügyben. Persze napirenden lehet tartani, lehet ütni a vasat, aztán majd meglátjuk, hogy ezt milyen eredménnyel teszi a magyar kormány” – mondta Kránitz Péter Pál.
(A nyitóképen: Irakli Kobakidze grúz miniszterelnök leadja a szavazatát a parlamenti választások napján, 2024. október 26-án Tbilisziben.)