Megszavazta az Európai Parlament a 2020 óta tárgyalt migrációs és menekültügyi paktumot. Ez jelentős változásokat hoz az Európai Unió migrációs politikájában.

Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője az InfoRádióban elmondta, öt kulcselemről szavazott az Európai Parlament, melyek központjában az áll, hogy hogyan lehetne hatékonyabbá, egységesebbé tenni a közös európai migrációs fellépést, ugyanis 2016 óta nem sikerült közös stratégiát kidolgozni.

"Abban állapodtak meg az Európai Parlament képviselői, hogy ehhez szükséges egy egységes adatbázisrendszer, amelyből mindenki közösen le tudja kérni a menedékkérők információit. Szükséges ehhez előzetesen egy személyazonosítás-egységesítési rendszer, továbbá felállítanak egy vészhelyzeti rendszer-egységesítési szisztémát, amelyen keresztül egyfajta szolidaritási támogatást tudnának nyújtani a külső államok a belső államoknak, valamint fordítva is, a belső államok a külsőknek, tehát például hazánknak is a külső határok megerősítése érdekében. Emellett megállapodtak abban is, hogy növelni kell a határrendészet és a migrációs eljárások hatékonyságát" – sorolta Gönczi Róbert.

Vannak olyan európai uniós államok – köztük Magyarország –, amelyek az európai menekültügyi és migrációs politikát elhibázottnak gondolják, emiatt kérdés, hogy egy ilyen paktum végrehajtható-e. Az elemző ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, két olyan tagállam van az EU-ban, amely egységesen elutasítja a paktumot, az egyik hazánk, a másik Lengyelország, de a két állam más megközelítésből nem tartja elfogadhatónak ezt a közös megállapodást.

"Magyarország főként attól tart, hogy a kvótamigránsok rendszere vissza tud majd kúszni a megállapodásba

azáltal, hogy a szolidaritási szisztémán keresztül majd azok a tagállamok, amelyek nem szeretnének befogadni bevándorlókat, majd egy finanszírozás által meg kell, hogy fizessék azokat az államokat, akik viszont befogadják ezeket a menedékkérőket. Lengyelország pedig azt nehezményezte, hogy a migrációs paktum nem tárgyalta a szervezett migrációs áramlatokat; ők például ezzel kell, hogy szembenézzenek a fehérorosz határon. Ettől függetlenül a döntés értelmében 2026-ig az államoknak alkalmazniuk kell ezeket a megállapodásokat" – emelte ki.

Mivel nincs vétó ebben a kérdésben az Európai Tanácsban, hanem többségi szavazással kell majd elfogadni a döntést az uniós állam- és kormányfőknek, vélhetően be is vezetik 2026-ig. Azt már sokkal bonyolultabb kérdésnek nevezte, hogy egyes tagállamok "elszabotálhatják-e" a végrehajtást.

"Ez attól is függ, hogy végül mennyire pontosan sikerül megírni azt a végső jogi szöveget, amelyet az Európai Tanács elfogad, ugyanakkor egyelőre azt lehet megállapítani, hogy csaknem tízéves tárgyalás után – egyébként rendkívül helyesen – sikerült közös uniós fellépést biztosítani. Az más kérdés, hogy végül sikeresen lehet-e majd implementálni ezeket" – fejtegette.

A paktum kötelezettséget ró a belső célországokra, hogy anyagilag is segítsék a védekezést a tiltott határátlépésekkel szemben, ez pedig a magyar kormány egy régi törekvését is érintheti: szálljon be az EU a déli határkerítés és technikai határzár finanszírozásába, ezt Gönczi Róbert is megerősítette.

Kitért még arra is, hogy a következő időszakban Magyarország és Lengyelország is soros elnöke lesz az EU-nak, ez a szakértő szerint alkalmas lesz arra, hogy a tagállamok "tolják" a tárgyalását az Európai Tanácson belül ennek a paktumnak. Éppen ezért arra számít, hogy a 2026-os dátumnál hamarabb semmiféleképpen sem vezetik be a szerdán elfogadott új uniós migrációs paktumot.