Infostart.hu
eur:
385.07
usd:
328.54
bux:
121282.66
2026. január 21. szerda Ágnes
Sassnitz-Mukran, 2016. december 6.Egy munkás az Északi Áramlat (Nord Stream) földgázvezeték új, 1200 kilométer hosszú vezetékpárjának megépítéséhez szükséges elemek egyikében az északkelet-németországi Sassnitz-Mukran kikötőjében 2016. december 6-án. A földgázvezeték új vezetékpárjának megépítéséről 2015 júniusában írt alá szándéknyilatkozatot a szentpétervári gazdasági fórumon az E.On, a Shell, és az ÖMV olajvállaltok, valamint a Gazprom orosz állami gázipari monopólium képviselői. Az évi 55  milliárd köbméteres gázszállítási kapacitásra tervezett vezeték lefektetése a tervek szerint 2017-ben kezdődik meg. (MTI/EPA/Jens Büttner)
Nyitókép: MTI/EPA/Jens Büttner

Itt az új világ: büntető perek lavinája indulhat a klímaromboló nagyvállalatok ellen

Környezetvédő körökben történelmi áttörlésként ünnepelték, hogy egy hágai bíróság a korábban tervezettnél nagyobb széndioxid-kibocsájtás csökkentésre kötelezte a Royal Dutch Schellt, ráadásul felelőssé tette ugyanebben alvállalkozóiért is.

A hágai pert a Föld Barátai Hollandia nevű civil szervezet indította el hat további nem kormányzati szervezettel együttműködve és keresetüket több mint 17 ezer aláírással alátámasztva.

A bírósági döntés indoklása szerint

a Royal Dutch Shell jelenlegi működése „veszélyes klímaváltozáshoz” járul hozzá, amin változtatni kell.

Az esetről beszámoló jelentések ennek kapcsán megjegyzik, hogy a Shell károsanyag-kibocsátása mintegy a duplája az egész ország légkör-szennyezésének.

A hágai ítélet mindezek fényében arra kötelezi a brit-holland olajipari óriást, hogy 2030-ra 45 százalékkal csökkentse 2019-hez képest a szén-dioxid-kibocsájtást, és hogy mindebben felelősséget visel alvállalkozóinak és beszállítóinak légkörszennyezéséért is.

A Royal Dutch Shell eredetileg arra készült, hogy 2030-ig 20 százalékos, 2035-re 45 százalékos, 2050-re pedig 100 százalékos kibocsájtás-csökkentést ér el, miközben ezzel párhuzamosan „faültetési programot” is meghirdettek. A céget beperelő szervezetek szerint azonban ez az ütemezés egyfelől nem elégséges, másfelől a cég aktuális stratégiai terveiben nem sok erre utaló lépés szerepel.

Ami a faültetést illeti, környezetvédők szerint legalábbis Brazília alapterületével felérő erdősítést kellene végezni ahhoz, hogy a cég érdemben ellensúlyozni tudja károsanyag-kibocsátását.

A hágai bírósági döntés hatalmas nemzetközi visszhangot váltott ki, beszámolt róla a világsajtó és nem csupán az üzleti életet követő szakkiadványokban. Visszatérő vélekedés volt, hogy az ítélet

történelmi jelentőségű precedenst teremthet mostantól hasonló perek megkezdéséhez

lényegében valamennyi nagy környezetszennyező ipari óriás ellen.

A brit Financial Times idézte a holland környezetvédő szervezet, a Milieudefensie jogászát, Roger Coxot, aki „történelmi fordulópontként” értékelte a holland bíróság döntését, lévén ez volt „a történelemben az első eset”, amikor bírósági döntéssel köteleznek egy környezetet szennyező vállalatot a párizsi klímamegállapodással összhangban álló lépések megtételére.

Cox reményei szerint mindez újabb perekre bátoríthat fel másokat, miközben éppen a hasonló perek lehetősége

remélhetőleg megfontolásra készteti majd a nagy olajipari cégeket, hogy érdemes-e még további befektetéseket eszközölniük a szénalapú energiába

– tette hozzá.

Más jelentések megjegyzik, hogy a mostani pernek bizonyos szempontból előzménye volt az az eset, amikor 2019-ben egy másik holland bíróság – szintén polgári keresetre válaszul – magát a holland kormányt marasztalta el, amiért az nem tett elegendő mértékű erőfeszítéseket a párizsi klímacélok elérése érdekében, és ezzel (az ítélet szerint) „elfogadhatatlan mértékben veszélyezteti” a holland lakosság egészségét.

A brüsszeli Politico idézte is Korey Silverman-Roatit, az amerikai Columbia Egyetem klímaügyi szakértőjét, aki már korábban azt valószínűsítette, hogy a holland kormány pervesztése az említett ügyben további eljárásoknak lehet forrása.

Megfigyelők emlékeztetnek, hogy hat portugál környezetvédő aktivista közös beadványa a közelmúltban a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság elé került, amely utóbbi tavaly

felelősnek mondott ki 33 európai kormányt abban, hogy nem tesznek eleget klímaváltozást előidéző körülmények megszüntetéséért.

Ezzel párhuzamosan erősödik az az európai mozgalom, amelyik azt kívánja elérni, hogy az ENSZ hágai Nemzetközi Bírósága ismerje el „emberiség elleni bűntettnek” – a „genocide” mintájára „ecocide-nak” minősítve az ilyen eset –, ha valamely kormány nem tesz eleget a klímaváltozás elleni erőfeszítések végrehajtásának.

Idén márciusban az ecocide-kezdeményezés támogatása feltűnt az Európai Parlament egyik állásfoglalásában is, amelyet a parlamenti pártok többsége támogatott is. EU-állásfoglalás szintjére egyelőre nem került a kérdés.

Tagállami szinte ugyanakkor van már politikai szintű támogatottsága a "Stop ecocide" kampánynak, jegyezte meg a brüsszeli Euractiv, amely idézte Emmanel Macron egy tavalyi nyilatkozatát, a francia elnök ebben arról beszélt – sokak szerint szavait elsősorban a brazil kormánynak intézve –, hogy ha valamely kormány kivonja magát a klímavédelmi intézkedésekből, akkor annak a hágai Nemzetközi Bíróság előtt kellene felelnie ezért.

Címlapról ajánljuk
Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Az a focista válik igazán meghatározó szereplővé – főleg Angliában –, aki időben felveszi a ritmust, jól beilleszkedik, sokan követik őt a közösségi platformokon és tömegesen megvásárolják a mezét – mondta az InfoRádióban a sportközgazdász. Úgy véli, a Tóth Alexéhez hasonló transzferekhez komoly nemzetközi kapcsolatok szükségesek, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy sportmenedzsment szempontjából is sokat fejlődött a magyar futball.

Agrárkamara: a Mercosur-megállapodás csak az egyik tragédia, amely a mezőgazdaságra zúdul

Cseh Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külügyekért felelős alelnöke az InfoRádióban kedden elmondta, egy hete még semmi esélyt nem adott volna, hogy a gazdák nyomásgyakorlása eredményt hoz, de egy hét alatt jelentős változás történt az európai közvéleményben.
Hirtelen nagy a pánik a piacokon - Mi folyik itt, megint Trump áll a háttérben?

Hirtelen nagy a pánik a piacokon - Mi folyik itt, megint Trump áll a háttérben?

Rég látott leolvadást tapasztalhattak a keddi kereskedésben a befektetők. Nagyon úgy tűnik, hogy ezúttal is a geopolitikai fejlemények határozzák meg a befektetők hangulatát és Donald Trump amerikai elnök megint hathatósan tett (Grönland, vámok, új kereskedelmi háború) azért, hogy hivatalba lépésének első évfordulóján emlékezzenek rá, a piacok és a befektetők egyaránt. A részvényeket mindenhol adták a befektetők, a volatilitást jelző index látványosan megmozdult, a dollárt ütni kezdték, az amerikai kötvényhozamok emelkednek, az arany új csúcsra menetelt. A "Sell America" kereskedési stratégia megint felsejlik, ilyen legutóbb tavaly áprilisban történt, Trump vámbejelentéseinek idején.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×