Az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői keddi rendkívüli, nem hivatalos brüsszeli csúcstalálkozójukon az Európai Bizottság (EB) következő elnökét illetően konkrét nevekről nem tárgyaltak, csak a kiválasztás folyamatáról - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács (ET) elnöke a csúcs után.
A múlt heti európai parlamenti választások értékelésére összehívott csúcsértekezletet követő sajtótájékoztatóján Tusk hangsúlyozta:
az uniós bizottság elnökének megválasztása nem szabad, hogy automatikussá váljon.
Az nem hangzott el, hogy elvetik a csúcsjelölti rendszert, Tusk viszont az uniós szerződésekre hivatkozva kijelentette: a szabály egyértelmű, a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács javaslatot tesz, az Európai Parlament (EP) pedig megválasztja a jelöltet.
A jelöltnek meg kell szereznie mindkét testület többségének szimpátiáját és szavazatait, és olyan megoldást kell találni, amely biztosítja a megkívánt földrajzi, demográfiai, politikai, nemek közötti megoszlást figyelembe vevő egyensúlyt
- közölte. Azt is elmondta, hogy legalább két nő részvételét támogatja az uniós intézményi vezetők között.
Vagyis Donald Tusk megismételte, a 28 tagország vezetője pedig megerősítette: attól, hogy az Európai Néppárt kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi választásokon, egyáltalán nem biztos, hogy Weber lesz az Európai Bizottság elnöke. Ezzel kapcsolatban kedd este az Origo brüsszeli értesülésekre hivatkozva úgy fogalmazott, hogy az EU-csúcson "félretették" a csúcsjelölteket, és ezt úgy értelmezték, hogy Manfred Weber és Frans Timmermans, az Európai Szocialisták Pártjának csúcsjelöltje helyett új jelöltet keresnek.
Jelöltállítás
Erről a témáról Angela Merkel német kancellár azt mondta, hogy a keddi találkozón a vezetők egyetértettek abban, hogy a következő, június végén tervezett csúcstalálkozón megpróbálnak jelöltet állítani az Európai Bizottság elnöki tisztségére.
Az uniós tagországok vezetői felhatalmazást adtak Donald Tusknak, hogy tárgyalásokat folytasson az Európai Parlament (EP) házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezletével.
Feladata az lesz, hogy tárgyaljon a 28 uniós vezető nevében annak érdekében, hogy a következő, június 20-21. között tervezett csúcstalálkozón megnevezhessék jelöltjüket az uniós bizottság élére.
Nyilatkozatában Angela Merkel aláhúzta, az Európai Néppárt (EPP) jelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára, továbbra is Manfred Weber, akinek az Európai Parlamentben szerzett ismereteit nélkülözhetetlen politikai tapasztalatnak kell tekinteni, noha többen vezetői politikai jártassághoz kötnék a poszt betöltését.
A kancellár "nagyon erős üzenetnek" nevezte, hogy az Európai Parlament, amely július elején esedékes plenáris ülésén dönt majd az uniós bizottság új elnökének személyéről, támogatja csúcsjelölti rendszert.
Macron és Merkel nem ért egyet
A francia elnök kedd este hangsúlyozta, az Európai Unió tagországainak vezetőinek konszenzusos álláspontja, hogy
a csúcsjelölti rendszer alkalmazása nem vezethet automatizmushoz, az uniós szerződések szerint az Európai Parlament nem javasolhat senkit sem az Európai Bizottság elnöki posztjára, az a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács feladata.
Mint hangoztatta, az Európai Bizottság következő elnökének elismert, vezető politikai tapasztalattal rendelkező, erős egyéniségnek kell lennie. Hozzátette, véleménye szerint az uniós intézmények vezető tisztségeire fele-fele arányban kellene karizmatikus nőket és férfiakat választani.
A francia elnök elismerte, hogy "vannak nevek", és "talán mások is megjelennek a következő napokban és hetekben", de elsődleges céljának mondta, hogy a legképzettebb embereket válasszák.
Hartwig Löger ideiglenes osztrák kancellár kijelentette, Ausztria támogatja a csúcsjelölti rendszert, és Manfred Weber jelölése mellett áll az uniós bizottság elnöki posztjára.
Vitatott rendszer, "csomagmegállapodással" bonyolítva
Az államfők és kormányfők ragaszkodnak ahhoz a jogukhoz, hogy ők jelölik ki az általuk kiválasztott embert, és bárkit választhatnak. Az Európai Parlament viszont ahhoz ragaszkodik a csúcsjelölti rendszerhez és a kampányban megismert jelöltekhez. Ez utóbbi rendszernek nincsen jogi alapja, öbb vezető már korábban jelezte, hogy nem ért egyet az alkalmazásával, de a parlament ettől függetlenül megteheti, hogy visszautasítja az államfők és kormányfők jelöltjét.
Az Elnökök Értekezlete kedden megerősítette a csúcsjelölti rendszer támogatását, hangsúlyozva, mindenképp olyan személynek kell kapnia a brüsszeli testület vezetését, aki valamelyik pártcsalád képviseletében Európa-szerte megismertette magát és programját a polgárokkal.
Szakemberek szerint ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy az EB elnöki tisztsége ráadásul egyfajta "csomag" része lehet, mivel
idén új vezetőről kell megállapodni az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Központi Bank élére is, illetve dönteni kell az új uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő személyéről.
A sokismeretlenes egyenlet első eleme akkor válik ismertté, amikor megválasztják a bizottság elnökét, és ez a többi poszt elosztására is hatással lesz.
A bizonytalan helyzet akár európai alkotmányos válságot is okozhat, hiszen az alapszerződés nem tisztázta pontosan, hogy mi legyen az EP-választások szerepe az intézmények és vezetőik összetételének szempontjából – mondta korábban az InfoRádióban Fóris György.
Külön tárgyaltak a V4-ek Macronnal
Az esti munkavacsorát megelőzően számos találkozóra is sor került. Emmanuel Macron francia elnök például Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, Peter Pellegrini szlovák és Andrej Babis cseh miniszterelnökkel tárgyalt Brüsszelben.
Még a találkozó előtt megszólalt Andrej Babis, és cáfolta azt a prágai lapértesülést, miszerint a négy visegrádi ország (V4) a szlovák Maros Sefcovicot fogja jelölni az Európai Bizottság elnökének. A Hospodárské Noviny című gazdasági és politikai napilap keddi jelentését Babis "spekulációnak" minősítette.
A tekintélyes cseh lap szerint a végső egyeztetések során a V4-ek végül is támogathatnák Michel Barnier vagy Krisztalina Georgieva - a Világbank elnökhelyettese - jelölését az EB élére, cserébe azért, hogy Maros Sefcovic megkapná az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztségét.
Korábban Orbán Viktor miniszterelnök is Barnier jelölése mellett érvelt, hétfőn azonban Szijjártó Péter külügyminiszter Brüsszelben azt mondta, valamennyi csúcsjelölt alkalmatlan, de konkrét nevet nem említett, akit a magyar kormány támogatna. Hétfő este az Arénában pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter konkrétan kijelentette, hogy a magyar fél nem fog senkit megnevezni a keddi egyeztetéseken. Leszögezte: nem az Európai Parlament, hanem az Európai Tanács joga jelölni új vezetőt az Európai Bizottság élére.