Meghalt Milosevic özvegye

Dragan Radovic, a vele kapcsolatot tartó Szabadság Egyesület illetékese azt mondta, hogy Markovic tüdőgyulladásban halt meg, és előtte átesett két műtéten is. Egy hónappal ezelőtt elesett, eltörte a jobb karját, feküdnie kellett, aminek szövődményei lettek, víz gyülemlett fel a tüdejében, és tüdőgyulladást kapott. Radovic szerint Markovic azt akarta, hogy férje mellett, a Belgrádtól keletre fekvő, Pozarevacban temessék el.

TANJUG | Mirjana Marković umrla u azilu https://t.co/eLOT4EH6LW pic.twitter.com/GBwGd4wcWI

— Tanjug (@TanjugNews) 2019. április 14.

Mirjana Markovic 1942-ben született Pozsarevácon. A belgrádi egyetemen doktorált szociológiából, ott tanított, rendes tagja volt az orosz tudományos akadémiának, és vendégtanára a moszkvai Lomonoszov-egyetemnek. A belgrádi média szerint mintegy száz tudományos értekezést írt szociológiából, illetve két tankönyvet is. Egyik alapítója és elnöke volt a 23 baloldali és kommunista pártot tömörítő Jugoszláv Egyesült Baloldal (JUL) nevű pártszövetségnek, amely a fő koalíciós partnere volt a férje által vezetett Szerbiai Szocialista Pártnak (SPS).

Milosevic hatalmát 2000. október 5-én döntötték meg, a rá következő évben elfogták és kiadták a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Pere 2002-ben kezdődött, hatvan vádpontban folyt ellene eljárás, egyebek mellett népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel és etnikai tisztogatással vádolták, ám ítélet végül nem született, mert 2006-ban meghalt a börtönben.

Mirjana Markovic a Milosevic-rezsim bukása után menekült Marko fiával együtt Oroszországba, ahol 2010-ben kaptak mindketten menedékjogot.

Távozása után néhány évvel hazájában távollétében vádat emeltek ellene amiatt, hogy 2000-ben a JUL vezetőjeként nyomást gyakorolt a kormány egyik bizottságának tagjaira, hogy állami tulajdonú lakást kapjon törvénytelen módon az unokája dadája.

Az Interpol 2005 óta körözte, de Oroszország nem adta ki Szerbiának.

A nőt távollétében egy év börtönbüntetésre ítélték tavaly júniusban, de a fellebbviteli bíróság a múlt hónapban visszavonta a bűncselekménye elkövetése után majd 19 évvel hozott ítéletet, és perújrafelvételt rendelt el eljárásbeli szabálytalanságokra hivatkozva.

A belgrádi média sokszor a Milosevic-rezsim két legsúlyosabb politikai bűntényének, a Stambolic- és a Curuvija-gyilkosságnak a megrendelőjeként emlegette, cigarettacsempészéssel is összefüggésbe hozta, de emiatt sosem hallgatták ki a hatóságok.