Az év eleje a szokásos ideje annak, hogy az új elnök nagyköveteket jelöljön, akiket a szenátus a tavasszal jóváhagy, így még a nyár kezdete előtt elfoglalhatják állomáshelyüket – nyilatkozta a Magyar Időknek korábban Kurt Volker volt amerikai NATO-nagykövet, aki Budapesten is szolgált diplomataként. Ám egyre többeknek tűnik fel: ez az időrend – mint egyébként Donald Trump esetében sok minden más – az idén borulni látszik: az elnök eddig 20 képviselő-vezetőt jelölt, míg elődje, Barack Obama azonos időszak alatt 40-et, George W. Bush pedig 27-et.

Mindössze 6 Trump-kinevezettet hagyott jóvá a szenátus: egy-két kulcsposzton, így az ENSZ-ben, Kínában vagy Izraelben képviselheti új vezető az amerikai diplomáciát.

A július 4-i nemzeti ünnep általában választóvonal a diplomáciai naptárban; megkezdődnek a szabadságolások. A szenátus július vége és szeptember eleje között tart nyári szünetet. Az elnök ugyan ekkor is kinevezhet – szenátusi jóváhagyás nélkül – nagykövetet, de csak ideiglenesen.

Colleen Bell, Obama utolsó magyarországi nagykövete január 20-án utazott el hazánkból; azóta a Szabadság téri képviseletet David Kostelancik vezeti ügyvivőként.

"Már egy hónappal ezelőtt vártuk a jelölést, de valami közbejött. Most bármikor esedékes" – nyilatkozta három hete a Magyar Időknek Bell lehetséges utódjával kapcsolatban Connie Mack, hazánk érdekeinek megbízott washingtoni képviselője. Érdemi fejlemény azóta sem történt.

Ha karrierdiplomata, nem pedig újabb politikai kinevezett érkezik fővárosunkba, az 1994 óta példátlan lenne. Pedig a kétoldalú kapcsolatok több megfigyelője is szorgalmazta már, hogy a sokszor kényes Budapest– Washington-viszonyt egy, a térségünket jól ismerő karrierdiplomata segíthetné a legjobban - írja a Magyar Idők.