- Hortay Olivér az olajárakról: egyelőre nincs ok a pánikra
- Bujdos Eszter: még tovább fog drágulni itthon a tankolás, de ez egy átmeneti jelenség
- Az iráni konfliktus az olajárak elszállását hozhatja
- Grád Ottó: az iráni támadás hatása már a héten megjelenik az üzemanyagok hazai áraiban is
- Olaj helyett másra áll át Szaúd-Arábia
Bár a közel-keleti konfliktus, valamint a Milton hurrikán felfelé hajtotta az árakat, és alig egy hét alatt 80 dollár fölé kúszott a Brent olaj hordónkénti ára (ilyen szinten augusztus óta nem mozgott), most már enyhe csökkenés tapasztalható a piacon. Az amerikai WTI típusú olaj eddig nem érte el a 80 dollárt, hétfőn 78 dollár körül jegyezték, az északi-tengeri fajtáért viszont 81 dollárt kellett fizetni – írja a vg.hu. A hurrikán miatt a Chevron amerikai multinacionális olajvállalat leállította a termelést egy tengeri olajplatformon
A közel-keleti térség adja a globális olajtermelés egyharmadát, ezért a piac feszülten figyeli, hogyan alakulnak a történések Izrael és Irán között. Közben Joe Biden amerikai elnök igyekszik meggátolni, hogy Izrael olajlétesítményeket támadjon.
A konfliktus hatására a vételi opciók mennyisége a hétfői piaczáráskor rekordon volt, ami a Brent árának vélelmezett volatilitására utal. Ugyanakkor kedden Kínában várhatóan bejelentik a gazdasági mentőcsomagot, a kínai részvények pedig már az október elsején kezdődő ünnep utáni első napon felfelé indultak. A lap szerint nagy kérdés, hogy a likviditás merre indul, általában inkább a részvénypiacok felé szokott, nem pedig az olajpiac irányába.
Ugyancsak a vg.hu számolt be róla hétfőn, hogy az árak nagy ugrása ellenére a napot még eséssel kezdte az olaj, miközben a kereskedők várták, hogy mit lép Izrael Iránnal szemben. Azonban a geopolitikai kockázatok mellett a kereslet is kérdéses, különösen az első számú importőrnek számító Kínában, így a túlkínálat hűtheti némileg a kedélyeket.