Hatnapos munkahét a görögöknél: több bér, sok kockázat

A görög kormány elsősorban a munkaerőhiányt akarta ezzel a nyár elején hozott intézkedéssel orvosolni, a fiatalok közül ugyanis sokan kivándoroltak, és a görög társadalom is, hasonlóan az európai társadalmak többségéhez, egyre inkább elöregszik – mondta az InfoRádiónak az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője. Erdélyi Dóra hozzátette, az intézkedésnek van egy olyan célja is, hogy kifehérítsék a görög gazdaságot.

Az elemző arról is beszélt, hogy nem vonatkozik minden munkakörre, ott alkalmazhatják, ahol folyamatosan, éjjel-nappal dolgoznak és váltott műszakot alkalmaznak. Ezenkívül az is fontos, hogy a hatodik plusz napért cserébe 40 százalékos pótlékot kapnak a dolgozók, ha pedig vasárnap dolgoznak, akkor 115 százalékos juttatást kapnak az alapbéren felül.

A bevezetéskor a görög állam azt várta a hatnapos munkahéttől, hogy segít visszaszorítani a feketefoglalkoztatást, illetve korábban nem minden munkavállaló volt teljes mértékben kompenzálva a túlórákért. Most azt várják, hogy törvényi keretekbe helyezve a túlórát, megfelelő juttatást kapnak majd a dolgozók.

Az elemző szerint

a hatnapos munkahét vállalása ugyanakkor a munkavállalókra nézve kockázatos.

Mint mondta, sokan tiltakoznak is ellene, mivel a hatnapos munkavégzésnek számos negatív következménye van. Leginkább a munkavállalóra nézve, de közvetetten így a munkáltatóra, illetve a vállalat teljesítményére nézve. A munka-magánélet egyensúlya nagymértékben felborulhat hatnapos munkahét esetén, ez pedig visszaveti az egyén jólétét.

Görögország egyelőre egyedüliként élt ezzel a megoldással. A fejlett gazdaságokban a technológiai és a digitális fejlődés nyomán egyre többen, éppen ezzel ellentétesen, a rövidebb munkahéttel kísérleteznek. Az Oeconomus elemzésében rámutatott, hogy a heti öt nap helyett négynapos munkahetet vezetett be több cég átmeneti jelleggel például Belgiumban, az Egyesült Királyságban és Németországban is.