Tényleg komoly veszélybe kerülhet Magyarország kőolajellátása

Az Index az mk.ru-ra hivatkozva arról ír, hogy Európa olyan javaslatot tett Ukrajnának, amely lehetővé tenné, hogy a földgáz tranzitjára vonatkozó szerződése alapján - amely idén lejár - szállíthasson Oroszországból nyersanyagot. Ezzel mindenki jól járhatna, azonban Ukrajnának ez a megoldás nem tetszik.

A tervről több nemzetközi lap is beszámolt. Az ajánlat szerint Ukrajna nyersanyagot Azerbajdzsánból kaphatna, ami lehetővé tenné Kijev számára, hogy továbbra is pénzt keressen a szállításon. Az európai vállalatok Azerbajdzsánból vásárolhatnak gázt, és azt orosz csővezetékeken keresztül szivattyúzhatják a tárolóikba, egészen addig a pontig, ahol azok csatlakoznak az ukrán szállítási rendszerhez.

A piaci pletykák szerint a tárgyalási folyamat a kérdésben már elindult, azonban a végső döntés még messze van, mivel sem Kijev, sem Baku nem dolgozott ki konkrét feltételeket egy ilyen összetett mechanizmushoz.

Az ukrán hatóságok jelenleg ragaszkodnak ahhoz, hogy semmilyen körülmények között nem fognak Oroszországból érkező nyersanyagokat szállítani.

A korábbi (2019-es) alku öt évre meghatározta az ukrán csöveken keresztül Európába szállított energiahordozók mennyiségét: az első évben 65 milliárd, majd ezt követően évente 40 milliárd köbmétert. A szerződést valójában csak egyszer teljesítették teljes egészében. A Gazprom 2020-ban a lekötött kapacitás mintegy 85 százalékát szivattyúzta át az ukrán gázszállító rendszeren, a GTS-en keresztül, amit a koronavírus-járvánnyal és a kereslet csökkenésével magyaráztak. Majd 2022-ben kitört az orosz–ukrán háború, ami teljesen átrajzolta a piacokat. Így 2022-ben már csak 19 milliárd köbméter orosz gáz jutott el Ukrajnán keresztül Európába, idén eddig csak 14 milliárd köbméter, és amikor a megállapodás lejár, a szállítások valószínűleg nem haladják majd meg a korábbi értékeket.

Magyarországnak a kőolaj a nagyobb kérdés. Januárban erősödött fel a kommunikáció azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna az év végén nem hosszabbítja meg az orosz gázszállítási szerződéseit, amely döntés elsősorban Magyarországnak ártana. A Gazprom–MVM-szerződésben foglalt földgáz két határponton léphetett be az országba: vagy a Török Áramlaton, vagy Mosonmagyaróvárnál. Persze incs akadálya annak, hogy a magyar–orosz hosszú távú gázszerződés teljes, évi 4,5 milliárd köbméteres mennyisége a Török Áramlaton keresztül érkezzen. Hiszen eddig is folyamatosan terelték át az érkező földgázt a déli irányba. Ugyanakkor nem ilyen egyszerű a képlet azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna szankciókkal akadályozza az Oroszországból az országon keresztül érkező kőolajat, így az összegzés szerint Magyarország, Szlovákia és Csehország is bajba kerülhet, ha nem tud alternatív megoldást találni az orosz függőségre.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken azt mondta, hogy Ukrajna intézkedése veszélyeztetheti Magyarország hosszú távú energiabiztonságát, és Kijevet ostorozta a lépésért. A miniszter szerint átmeneti megoldásokkal jelenleg biztosított Magyarország kőolajellátása.

Ukrajna célja, hogy több mint két évvel az ország teljes körű lerohanása után megfojtsa a Kreml háborús kasszájának egyik legfontosabb bevételi forrását. A lépés ellátási kérdéseket vethet fel, mivel Magyarország az olajimportjának 70 százalékát Oroszországtól kapja.