eur:
410.64
usd:
393.87
bux:
0
2024. december 28. szombat Kamilla
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az e-Mobi Elektromobilitás Nonprofit Kft. és a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával létrehozott Elektromobilitás Látogatóközpont megnyitásán a budapesti Millenárison 2018. április 3-án. A bemutatóterem látványos vizuális elemekkel és számos kipróbálható eszközzel segítheti az elektromosautó-használattal kapcsolatos szemléletformálást.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Varga Mihály 2024-ről szóló fontos bejelentést tett az extraprofitadóról

A kormány jövőre azzal számol, hogy kivezeti az extra terheket, ahogy azt korábban ígérték – jelentette ki a pénzügyminiszter a Magyar Bankszövetség 34. éves testületi ülésén.

Varga Mihály kiemelte: a magyar bankrendszer a romló nemzetközi környezetben is képes jól teljesíteni. A gazdaság nem tudna olajozottan működni a megfelelő bankszektor nélkül, és az ágazat sem lehet eredményes jól teljesítő gazdaság nélkül – tette hozzá.

A miniszter hangsúlyozta: a tavalyi adatok alapján a bankrendszer tőkemegfelelési mutatója kétszeresen túlteljesíti a szabályozói minimumot, a hitel/betét mutató is kedvezőbb az uniós átlagnál.

A gazdaságvédelemnek a háború és az energiaválság idején költségei vannak – fejtette ki, aláhúzva: a kormány továbbra is átmeneti megoldásként tekint a tavaly bevezetett extraprofitadóra.

Jelezte: jövőre azzal számolnak, hogy kivezetik az extra terheket, ahogy ígérték korábban.

A teljeskörű konszolidációhoz azt kérte, hogy a bankok továbbra is vegyenek részt a finanszírozásban. Olyan megoldásra törekednek az adók kivezetésénél, amiben partnerséget kérnek a bankoktól.

Kitért arra, hogy jövőre nagyobb lehet a növekedés, egyszámjegyű, átlagosan 6 százalékos inflációval számol a kormány, és 3 százalék alatti hiányt terveznek.

A Pénzügyminisztérium az eseményhez kapcsolódó közleményében hangsúlyozta, hogy a kormány kiáll a magyar bankszektor mellett, így az OTP Bank védelmében is fellép. Az OTP Bankot az orosz agresszió támogatójának minősítő ukrán döntéssel kapcsolatban leszögezték:

az OTP működése minden nemzetközi jogszabálynak megfelel, a pénzintézet világosan cáfolta Ukrajna valótlan érveit.

Jelezték, mindent megtesznek azért, hogy ezt az alaptalan és elfogadhatatlan intézkedést az ukrán fél mihamarabb visszavonja.

Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke beszámolójában rámutatott: az elmúlt évben fenntartották a hitelezési aktivitást, a szektor jól teljesített, sikeres volt a gazdasági kilábalás. A bankszektor működése stabil, ugyanakkor a bankokat sújtó terheket aránytalanul magasnak nevezte.

„Ezek a terhek korlátozzák a szektor működését, és nem piaci reakciókra késztetik. Már a teherviselő képességének a határára érkezett az ágazat”

– fogalmazott.

Több piacra, nagyobb kiszámíthatóságra, és az extra terhek mielőbbi kivezetésére van szükség – hangsúlyozta az elnök. Idén minimális növekedés lehet, a recesszió elkerülésén dolgoznak.

Kandrács Csaba, az MNB alelnöke szerint a következő hónapokban gyorsulhat a dezinfláció, év végére elérhető az egyszámjegyű infláció.

A Magyar Bankszövetség tagsága az általános tisztújításon a következő három évre elnökséget és felügyelőbizottságot választott a testület közleménye szerint. Az elnökség élén Jelasity Radován (Erste Bank Hungary Zrt.) áll. Alelnök lett Becsei András (OTP Jelzálogbank Zrt.; OTP Lakástakarék Zrt.). Kis- és középbankokat képviselő elnökségi tag Hegedüs Éva (Gránit Bank Zrt.). Elnökségi tag Barna Zsolt (MBH Bank Zrt.), Simák Pál (CIB Bank Zrt.), Tóth Balázs (UniCredit Bank Hungary Zrt.), Zolnai György (Raiffeisen Bank Zrt.).

A felügyelőbizottság elnöke Guy Libot (K&H Bank Zrt.), alelnök Veronika Spanarova (Citibank Europe plc Magyaroroszági Fióktelepe). Felügyelő bizottsági tagok: Bodor Tibor (ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe), Erdős Ágnes (Bank of China Limited Magyarországi Fióktelepe), Selmeczi-Kovács Zsolt (Giro Zrt.).

Címlapról ajánljuk
Bejelentették a parlament végét Németországban, jöhet február 23-a

Bejelentették a parlament végét Németországban, jöhet február 23-a

Frank-Walter Steinmeier tartotta magát a kiszivárgott menetrendhez, és ennek megfelelően pénteken feloszlatta Bundestagot. Egyidejűleg hivatalosan is február 23-ra tűzte ki az előrehozott parlamenti választásokat. Az egyik döntés sem meglepetés, de az alkotmányban rögzítettek szerint szükség volt az államfő hivatalos nyilatkozatára.
VIDEÓ
Donald Trumpot saját szavazói oldozták fel, de 2025-ös verziója köszönőviszonyban sem lesz a korábbival

Donald Trumpot saját szavazói oldozták fel, de 2025-ös verziója köszönőviszonyban sem lesz a korábbival

A washingtoni Capitolium 2021. január 6-i ostroma után úgy tűnt, saját pártjában is kitaszítottá válhat Donald Trump, aki 2020-as választási veresége után csalást kiáltott. 2024 azonban Trump drámai és ellentmondásos visszatérésének éveként fog bevonulni a történelemkönyvekbe – nem véletlen, hogy a Time magazin 2016 után ismét az egykori ingatlanmágnást tette meg az év emberének, aki Ronald Reagan után második elnökként nemrég megkongathatta a Wall Street-i tőzsde nyitóharangját. Ám Trump első ciklusához képest jövőre komolyabb kihívásokkal fog szembenézni gazdasági, valamint bel- és külpolitikai fronton egyaránt, cserébe viszont a kormányában kisebb ellenállásba ütközhetnek a javaslatai hű szövetségeseinek és részletes terveiknek hála – bár ebből a szempontból a Kongresszus más tészta. Mi több, az amerikai gazdasági és médiaelit szintén másképp kezd viszonyulni hozzá, noha világszerte már többé-kevésbé kiismerték Trump működését, akit az örökségének bebiztosítása is foglalkoztathat második ciklusa során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×