Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Nyitókép: Pixabay

Nem olyan vonzó már a külföldieknek a magyar ingatlanpiac

A magyar ingatlanpiacon tavaly megvalósult mintegy 125 ezer tranzakción belül 2524 esetben voltak olyan külföldi befektetők a vásárlók, akiknek ingatlanvásárlási kérelmet kellett benyújtaniuk, mert nem az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség (EGT), valamint Svájc állampolgárai voltak.

Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője a közlemény szerint elmondta, hogy tavaly elmaradt a nagyobb mértékű árcsökkenés a magyar ingatlanpiacon, ami a külföldi állampolgárok ingatlanvásárlási hajlandóságát is befolyásolta.

Az ingatlanszerzési kérelmek többsége, 73 százaléka fővárosi házra vagy lakásra vonatkozott. A fővárost Pest, majd Zala és Győr-Moson-Sopron vármegye követte a befektetési szempontból népszerű térségek listáján.

A legaktívabbak továbbra is a kínai ingatlanvásárlók a magyar piacon, arányuk ugyanakkor a 2021-es 36,3 százalékról 31,5 százalékra csökkent tavaly. A kínaiak körében a legkedveltebb terület a fővároson belül Angyalföld, valamint Erzsébetváros és a X. kerület volt tavaly - írták.

Hozzátették: az ukrán vásárlók aránya 2,5 százalékponttal emelkedett az előző év adataihoz képest,

így az ukrán lett a negyedik legtöbb magyar ingatlant szerző csoport 2022-ben. Az orosz befektetők aránya közel 1 százalékpontot nőtt 2021-hez mérten, számukra továbbra is főként Hévíz, valamint a főváros XIII. kerülete volt vonzó.

Az izraeli befektetők aránya 2 százalékponttal 7,41 százalékra emelkedett, az általuk lezárt tranzakciók közel fele a VI. kerületben történt.

Számottevő, 5 százalék feletti arányban szereztek ingatlant tavaly Magyarországon az Egyesült Királyság állampolgárai is,

akik főként a IX. kerületi lakásokat részesítették előnyben. Az ügyletek közel 4,2 százalékában szereplő amerikaiak fő célpontja a Pest vármegyei Sóskút volt.

A beérkező kérelmek közül 40 esetben hozott elutasító határozatot a kormányhivatal - jelezte a Duna House közleményében.

Címlapról ajánljuk

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Hatalmas fordulatra készül Brüsszel, leveszik a kesztyűt a következő csapás előtt

Hatalmas fordulatra készül Brüsszel, leveszik a kesztyűt a következő csapás előtt

Az elmúlt néhány év megkérdőjelezhetetlenné tette, hogy az Európai Unió geopolitikai visszaerősödéséhez elengedhetetlenné vált egy új védelmi ipar felhúzása és a versenyképességi szempontok előtérbe helyezése. Ez a két téma több ponton kapcsolódik az uniós stratégiában, de egyik sem megvalósítható az ezekhez szükséges kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés nélkül. Kína az elmúlt évtizedek alatt úgy helyezkedett, hogy ezeknek a kitermelése és feldolgozása is rajta keresztül történjen, így a bármikor újraélesíthető vámháború árnyékában az EU-nak olyan stratégiát kell kidolgoznia, amely rövid távon biztosítja a készleteket, és fokozatosan eléri, hogy egy ország se legyen képes önkényesen zsarolni az EU-t, valamilyen függősége miatt. Az Európai Bizottság ezért olyan tervvel állt elő, amely új beszállítókkal és a beszerzési rendszer kézbevételével kívánja megelőzni a sokszor napi működést is fenyegető készlethiányt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×