A pekingi kormányzat reagálásának hiányában a sanghaji tőzsde fő indexe, a Shanghai Composite három, súlyos veszteséggel zárult kereskedési nap után ismét jelentősen csökkent, és a 3000 pontos lélektani határ alatt, tavaly decemberi szintjén zárta a keddet. A hétfői 8,49 százalékos mínusz után kedden 7,65 százalékkal, 2965,15 pontra csökkent a mutató záróértéke. A június 12-én elért 5178,19 pontos csúcsértékhez viszonyítva ez 42,76 százalékos zuhanás, ám az egy évvel ezelőtti szinthez képest még így is 43,25 százalékos emelkedés.
A második legnagyobb kínai tőzsde, a sencseni börze fő mutatója, a Shenzhen Composite Index 7,04 százalékkal, 772,35 ponttal, 10 197,94 pontra süllyedt. A júniusi 18 211,76 pontos csúcsértéknek ez már csak 55,99 százaléka, éves összevetésben viszont még mindig 36,12 százalékos hozamot mutat.
A Sanghajban és Sencsenben jegyzett 300 legnagyobb társaság CSI-300-as indexe 232,61 ponttal, 7,10 százalékkal, 3042,93 pontra esett. Éves hozama 38,48 százalék, az 5380,43 százalékos idei csúcsához képest viszont 43,45 százalékkal kevesebb.
Hongkongban az irányadó mutató, a Hang Seng viszont 0,89 százalékkal, 189,43 ponttal, 21 441,00 pontra növekedett. Az egy évvel ezelőtti szintjéhez képest 15,37 százalékos mínuszban áll a mutató, az áprilisban elért 28 588,52 pontos csúcshoz képest pedig 25,01 százalékos a veszteségben.
A rendkívül változékony, erős kilengéseket mutató kereskedésben Japánban már a hatodik egymást követő napon csökkentek a részvényárfolyamok a kínai gazdaság miatti aggodalmak hatására. A 225 válogatott részvény Nikkei mutatója 3,96 százalékkal, 733,98 ponttal, 17 806,70 pontra esett. A szélesebb körű Topix-index, amely az első szekcióban forgalmazott valamennyi részvényt magában foglalja, 48,22 ponttal, 3,26 százalékkal, 1432,65 pontra süllyedt.

A Nikkei napközben még 1,5 százalékos pluszban is járt, miután a japán kormány azt ígérte, hogy minden szükséges lépést megtesz az árfolyamok globális esésének kezelésére, de a kereskedés végére kifutott a nyilatkozat hatása. A nap vesztesei közé tartoztak a kínai nyersanyagkereslettől erősen függő vállalatok: például a Toho Zinc színesfémipari vállalat árfolyama 7,5 százalékkal, az acélgyártó Pacific Metalsé 6,5 százalékkal esett. Nyomás alatt maradtak az autógyártó és egyéb nagy exportőr cégek is, köztük a Mitsubishi Motors 6,5 százalékkal, a Mazda Motor pedig 5,7 százalékkal lett olcsóbb.

Frederic Neumann, az HSBC befektetési bankcsoport ázsiai elemzőrészlegének egyik vezetője arra figyelmeztetett, hogy valószínűleg továbbra is nehéz idők jönnek. "A kínai gazdaság növekedése tovább lassul, és (az amerikai jegybank szerepét betöltő) Fed még idén emelheti a kamatokat. Ez újabb repedéseket okoz az utóbbi évek világgazdasági növekedésének két fő pillérében: a kínai keresletben (ideértve a nyersanyagokat) és a bőséges pénzkínálatban" - mutatott rá Neumann, aki mindazonáltal nem számít arra, hogy megismétlődhet az 1990-es évek végén kitört ázsiai pénzügyi válság.

A dél-koreai Kospi 16,82 ponttal, 0,92 százalékkal, 1846,63 pontra növekedett és a von dollárhoz viszonyított árfolyama is emelkedett, köszönhetően annak, hogy az utóbbi napok feszültségei, a kölcsönös fenyegetések után megállapodás született a két Korea között a háborús veszély elhárításáról.

Az irányadó ausztráliai index, az S&P/ASX 200 136,02 ponttal, 2,72 százalékkal, 5137,30 pontra emelkedett. Főleg a pénzintézetek részvényeit vásárolták, a négy legnagyobb bank árfolyama 3,6 és 4,9 százalék közötti mértékben ugrott meg. A nagyobb bányaipari vállalatok is erősödtek, köztük a Rio Tinto, amelynek árfolyama 3,2 százalékkal nőtt.

A nyitva tartó tőzsdék közül Szingapúrban az STI-index 1,32 százalékos pluszban, 2880,82 ponton áll. A 30 vállalatot magában foglaló mumbai tőzsdeindex, a BSE Sensex 0,94 százalékkal, 25 982,98 pontra, a rivális, 50 részvényt felvonultató CNX Nifty 0,88 százalékkal, 7878,10 pontra emelkedett.