eur:
414.54
usd:
398.36
bux:
79580.08
2024. december 23. hétfő Viktória

Ki nem találná, mi lett az év szava

A posztigazság, vagyis a post-truth lett az év szava 2016-ban az oxfordi angol szótár szerint, a kifejezésben a "politikával terhelt" elmúlt 12 hónap tükröződik - számolt be róla a BBC híroldala.

A posztigazságot arra mondják, amikor a politikai véleményformálásban az objektív tények kevésbé számítanak, mint az érzelmes szólamok. A győztes szó kiválasztásának előzménye a júniusi Brexit és a novemberi amerikai elnökválasztás.

A "posztigazság politikája" kifejezéshez kapcsolódó szó olyan, szintén politikai tartalmú vetélytársait előzte meg, mint a Brexit-párti (Brexiteer) vagy az alt-right, ami az alternatív jobboldat jelenti.

A győztest az elmúlt év meghatározó társadalmi, kulturális, politikai, gazdasági és technológiai folyamatait és eseményeit tükröző szavak szűkített listájáról választották ki.

Az oxfordi angol szótár szerint a posztigazságot először 1992-ben használták, gyakorisága az előző évhez képest kétezer százalékkal nőtt abban az időszakban, amikor a britek uniós kilépéséről szóló népszavazás és az amerikai elnökválasztás és kampányaik folytak.

"A közösségi média hírforrássá válása és a intézményektől származó tények iránti növekvő bizalmatlanság idején a posztigazság teret nyert a nyelvben: láttuk, hogy mekkorát ugrott az előfordulási gyakorisága júniusban, a Brexit-kampány alatt és júliusban, amikor Donald Trump republikánus elnökjelöltté vált. Mivel a kifejezés használata nem mutat csökkenést, nem lennék meglepve, ha a posztigazság korunk meghatározó szavává válna" - mondta Casper Grathwohl, az oxfordi angol szótár munkatársa.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.    

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×