- Tízezer pedagógus már vizsgázott Nemzeti Alaptantervből, van néhány bukás
- Megkezdődött a pedagógusok továbbképzése, csaknem hatezren már sikeresen levizsgáztak
- Egyre több részlet derül ki a tanárok NAT-vizsgájáról
- Maruzsa Zoltán az új oktatási törvény vizsgájáról, a béremelés garanciájáról és az iskolai okoseszközökről
- Horváth Péter a tanév új rendjéről, a mobiltelefonok kitiltásáról és a visszatérő pedagógusokról
A pedagógusok első lépésként kapnak egy levelet az Oktatási Hivataltól, hogy megkezdhetik a regisztrációjukat a Nemzeti alaptantervről szóló képzésre, illetve a képzés végén a vizsgára. Ezután, ha regisztrálnak, akkor hozzáférnek ahhoz a nagyjából 10 órás képzési anyaghoz, amelyet az egyes iskolatípusokra, egyes tantárgyakra készítettek a szerkesztők – ismertette az eljárás részleteit a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az InfoRádióban. Horváth Péter a matematika középiskolai 9–12. évfolyamos anyagát kapta meg, hiszen matematikát tanít ilyen évfolyamon.
Mint mondta, a körülbelül 10 órás képzési anyag – amely az írásos dokumentumok mellett videós bevágásokat is tartalmaz – fejezeteit egy-egy tesztsor zárja le, aminek kitöltésével az érintett tanár ellenőrizheti felkészültségét, hogy a későbbiekben sikeres vizsgát tehessen majd. "Nagyjából mindenkinek három hónapja van arra, hogy ezt az egészet elvégezze, tehát nem sürget senkit sem az idő" – jegyezte meg, arra is kitérve, hogy a végső megméretésen az ígéretek szerint 20 kérdés van, és ebből 15-re kell jól válaszolni a sikeres vizsgához, ráadásul háromszor lehet próbálkozni.
Horváth Péter szerint maga a vizsga – ha valaki már négy éve a Nemzeti alapteaterv alapján végzi a munkáját, és a saját tantárgyából kapja a kérdéseket – nem lehet probléma, legalábbis a tananyagokra vonatkozó kérdések esetében. Ugyanakkor a Nemzeti alaptanterv bizonyos részeire vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban felmerülhet a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint a kérdés, miért kell tudni a választ. Példaként említette, hogy egy angolszakos tanárnak miért kell tudnia azt, hogy a nyelvi előkészítőben hetente hány informatikaóra van, vagy egy középiskolában tanító kollégának miért releváns, hogy hatodik évfolyamon mennyi a heti kötelező óraszám. Horváth Péter úgy látja, az ilyen ismeretek hiánya nincs befolyással arra, hogy valaki mennyire jól végzi a munkáját.
„Én ezeket a kérdéseket inkább nem tettem volna fel, inkább akár a szakterülettel kapcsolatban, akár a NAT egyéb más alapelveivel kapcsolatban tettem volna fel kérdéseket, de biztos megvan ennek is az oka, hogy miért így alakult” – fogalmazott.
"A NAT-vizsgák elsődleges célja az volt – a szerzők és az államtitkárság nyilatkozatai alapján –, hogy biztosan mindenki tudja azt, hogy mi az, ami beletartozik, mi az, ami nem tartozik bele a tananyagba" – mondta Horváth Péter, újfent hangsúlyozva: mivel egy négyéves ciklust már mindenki tanított, ezekkel alapvetően tisztában is kell lenniük. Mint mondta, lehet hogy ezt szerette volna megerősíteni a képzési anyag és a vizsga, felhívva a figyelmet arra, hogy valóban a Nemzeti alaptanterv az alapdokumentum, és erre kell építeni a kerettanterveket és később a helyi tanterveket. Megismételte: a vizsga nehézsége és különösen az, hogy meg lehet ismételni többször, az nem jelenthet akadályt senki számára.
„Nyilván, aki valamilyen módon ezt el akarja szabotálni, megteheti, akkor nem fog átmenni, de aki picit is figyelmesen meghallgatja, vagy picit is ennek szellemében készítette el a dokumentumait korábban, szerintem neki azért a vizsgával nem lehetett problémája” – fogalmazott a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.
A pedagógusok kötelező továbbképzése és számonkérése szeptember közepén indult, és január végéig tart.