Infostart.hu
eur:
373.42
usd:
340.46
bux:
143065.66
2026. november 20. péntek Jolán
Arcok 1956-ból - Czakó András

Arcok 1956-ból - Czakó András

Az InfoRádió – együttműködésben a Nemzeti Emlékezet Bizottságával – október 26-tól, 56 napon keresztül egy-egy portréval tiszteleg a hősök és mártírok emléke előtt. Most Czakó Andrást mutatjuk be.

Életpálya

Az 1956-os forradalom és szabadságharc Pest megyei történéseit alapvetően meghatározta a főváros közelsége és a munkahelyükre ingázók nagy száma. Az október 23-i budapesti tüntetés híre gyorsan elterjedt, a központi igazgatás október 24-ére, 25-ére megszűnt, október végére pedig megalakultak a helyi és a járási forradalmi bizottságok. Ez történt a Tápió-vidék fővárosaként ismert településen, Nagykátán is. „Október 23. után minden összeköttetés megszakadt Budapesttel, teljesen magunkra maradtunk” – idézte fel a forradalom kezdetét egy 1957. februári, a Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága által írt jelentés. Az események október 26-án vettek fordulatot, ekkor kapcsolódott be a forradalomba Czakó András is, az egyetlen a járásból, aki áldozata lett a forradalom és szabadságharc leverését követő kádári megtorlásnak.

Czakó András (1928–1959)

könyvelő

Czakó András 1928. június 6-án született. Szülei földművesek voltak, de nagy gondot fordítottak fiuk taníttatására. Az elemi iskola két osztálya után négy polgári osztályt végzett el, majd kereskedelmi ismeretekből leérettségizett Budapesten 1946-ban. Ügyvédnek készült, a budapesti tudományegyetem jogi karára rögtön az érettségi után felvették. Hat félévet sikeresen teljesített, azonban osztályidegennek bélyegezték, és távoznia kellett, mivel szüleit kuláklistára tették. A Mezőgazdasági Gépértékesítő Vállalatnál helyezkedett el segédmunkásként. Nem sokkal a forradalom kitörése előtt úgy tűnt, rendeződött a helyzete, hiszen könyvelő lett a Kőbányai Sörgyárban. 1955-ben megnősült, egy kislánya született.

A vonatközlekedés szüneteltetése miatt Czakó is azok között volt, akik nem jutottak be a munkahelyükre, és bekapcsolódtak a nagykátai forradalmi eseményekbe. Október 26-ára tüntetést szerveztek, s a már korábban idézett '57-es jelentés szerint „(...) az iskolás gyermekeket szervezetten, a pedagógusok vezetésével felvonultatták tüntetni. Hazafias jelszavakkal az 1848-as emlékműre kitűzték a nemzeti színű zászlót. Ezt követően (...) kezdetét vette a Szovjetunió elleni jelszavak kiabálása, döntsük le a szovjet emlékművet, le a vörös csillaggal, ki az oroszokkal Magyarországról – mondogatták.” A tüntetés hangulatát jelentősen befolyásolta egy aznap történt tragikus haláleset: a forradalom kitörésének hírére mozgósított tápiószecsői katonai alakulat egyik járőre igazoltatás közben agyonlőtt egy fiatal nagykátai lányt. Az utólag balesetnek minősített eset hallatán a tüntetéshez egyre többen csatlakoztak, a körülbelül 1200 fős tömeg előbb ledöntötte a főtéren álló, Ivánkának csúfolt szovjet emlékművet, majd a tanácsháza iratait égette el, végül pedig a járásbíróság fogdájából kiszabadította az őrizeteseket. Megalakították a község nemzeti bizottságát, majd október 27-én a járási ideiglenes nemzeti bizottság, 28-án a járási nemzetőrség is Nagykátán jött létre. Czakó András mindhárom testületnek a tagja volt. Nemzetőrként november 5-én is a rendőrségen tartózkodott, amikor Györe László, járási tsz-szervező megjelent, hogy panaszt tegyen, amiért előző éjjel felgyújtották a szövetkezet egyik szénakazlát. A Kádár-kormány megalakulására hivatkozva távozásra szólította fel a nemzetőröket, valamint azzal fenyegetőzött, hogy ha kell, fegyvert is fog ellenük. A nemzetőrség parancsnoka Czakót és egy másik nemzetőrt, Laukó Györgyöt küldte el az állítólagos fegyver felkutatására. Györe azonban ellenállt, hogy bekísérjék, dulakodás kezdődött, Czakó önvédelemből lőtt. A fegyvere műszaki hibás volt, s nem szándékosan, de megsebesítette Györét.

Az eset azonnali kivizsgálását megakadályozta a szovjet hadsereg másnapi bevonulása, Czakó letartóztatása után pedig a körülményeket nehezen lehetett tisztázni, hiszen az eset egyetlen szemtanúja, Czakó nemzetőrtársa időközben elhunyt. A járási nemzeti bizottság a katonai beavatkozás hírére lemondott, a forradalmárok a kilátástalannak ítélték meg a helyzetüket, s nem fogtak fegyvert a szovjet páncélosok ellen. Czakó András elhagyta Nagykátát, s letartóztatásáig a Dunántúlon dolgozott.

A Pest Megyei Bíróság Mikó József vezette népbírósági tanácsa 1958. október 13-án első fokon szándékos emberölés vádjával 8 év hat hónap börtönre ítélte. A másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság Borbély János vezette népbírósági tanácsa 1959. május 21-én halálbüntetésre súlyosbította az ítéletet. A fő vádpont Czakó ellen ekkor már a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel volt, a forradalmi politikai szervezetekben és a nemzetőrségben vállalt szerepe miatt. Származását, azt, hogy osztályidegen, a bíróság súlyosbító körülményként értékelte. Czakó Andrást 1959. május 22-én kivégezték.

Forrás, felhasznált szakirodalom:

Czakó András pere. Pest Megyei Levéltár XXV. 2. b 779/1958

1956 Kézikönyve III. Megtorlás és emlékezés. A kézikönyv főszerkesztője Hegedűs B. András, a kötetet szerkesztette Kende Péter. 1956-os Intézet, Budapest, 1996.

1956 Pest megyében I. - Pest Megye Múltjából 10. Szerk.: Balázs Gábor, Borbély Rita Katalin, Kiss Anita. Pest Megyei Levéltár, Budapest, 2006.

1956 Pest megyében I. – Pest Megye Múltjából 10. Szerk.: Halász Csilla, Schramek László Péter, Tóth Judit. Pest Megyei Levéltár, Budapest, 2006.

Basa László: Az 1956-os forradalom és szabadságharc Tápió-vidéken. http://tapiokultura.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1156:az-1956-os-forradalom-es-szabadsagharc-a-tapio-videken&catid=16&Itemid=142

Böőr László: Adatok az 56-os forradalom Pest megyei történetéhez. TIT Teleki László Ismeretterjesztő Egyesület, 1997.

Eörsi László: 1956 mártírjai. 225 kivégzett felkelő. Budapest a forradalom napjaiban. Szentpétery Tibor fotóival. Rubicon-Ház, Budapest, 2006.

Szakolczai Attila: A vidék forradalma. 1956. 1956-os Intézet–Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 2006.

A Népszabadság hírei a kivégzése napján

1959. május 22.

A Kulturális Kapcsolatok Intézetének Dorottya utcai kiállítótermében öt szovjet képzőművész kiállítása nyílt meg. (...) Mihályfi Ernő megnyitóbeszédében hangoztatta: ez a kiállítás az egyik tanúsága annak, hogy mindennapjaink része lett a szovjet művészettel való találkozás, ismerkedés ténye. (...) Az öt szovjet művész alkotásait a magyar-szovjet barátság hónap alkalmából eddig Salgótarjánban és Szegeden láthatta a közönség. (...)

A munka ünnepe

Színes magyar riportfilm a május elsejei felvonulásról a Híradó Mozi műsorán.

Levelekből röviden...

Nemrég Szovjetunióból kedves vendég érkezett szövetkezetünkbe – kezdi levelét Csótó Géza, a túrkevei Vörös Csillag Tsz. tagja. – Menyicsenko Vladimir, az egyik kolhoz gépészmérnöke járt nálunk. Tanulmányozta a gazdaságunkat, s a termelés valamint a munka jobb megszervezésére sok hasznos tanácsot adott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést
Lesz miről beszélni a jövő héten

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Őrült érdeklődés, történelmi rekord - Nagyot emelkedett első tőzsdei napján az Anthropic

Őrült érdeklődés, történelmi rekord - Nagyot emelkedett első tőzsdei napján az Anthropic

Tőzsdetörténelmi nap a mai, itt az Anthropic részvénykibocsátása, a ChatGPT egyik legnagyobb riválisát, a Claude-ot fejlesztő cég minden idők legnagyobb részvénykibocsátását hajtotta végre. A mesterséges intelligencia fejlesztések egyik legfontosabb szereplőjének részvénye iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a korábban vártnál jóval több részvényt, és az eredeti ársávnál magasabb áron értékesítettek. Ezzel a nyilvános kibocsátás értéke meghaladja a SpaceX korábbi, 75 milliárd dolláros rekordját is. A részvényekkel elindult a kereskedés, nagy pluszban nyitott az árfolyam. Cikkünkben folyamatosan közvetítjük a mega-IPO-val kapcsolatos eseményeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×