Juhász József, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a konferencián úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak el kell ismernie Koszovó függetlenségét, de nem az elsők között.
Ez egy nagyhatalmi játszma, ahol nem számíthatunk elsődleges szereplőnek. Magyarország számára az lenne a célszerű, ha az Európai Unió tagjainak többségével egy blokkban ismerné el Koszovó függetlenségét - mondta.
Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, a Budapesti Corvinus Egyetem docense előadásában hangsúlyozta: Koszovó függetlensége csupán rövid távú megoldást jelenthet a térség rendezésében.
Dunay Pál, a Genfi Biztonságpolitikai Központ oktatója kitért arra, hogy az Európai Unió tagállamai nem egységesek Koszovó függetlenségének kérdésében.
A 27 ország közül 23-nak nem lenne gond Koszovó elismerése. Spanyolország, Szlovákia és Románia azonban saját nemzetiségi kisebbségei miatt ezt nem szeretné megtenni. Náluk még inkább ellenzi a függetlenség elismerését Ciprus - mondta.
Ha Koszovó kinyilvánítja függetlenségét, előbb-utóbb az aktus legnagyobb ellenzői is elismerik majd az új államot - tette hozzá Dunay Pál.
Brutális katonai döntés Oroszországban