A Népszabadság arról ír: rövid távon a legnagyobb érvágás valószínűleg a közszolgák tizenharmadik havi bérének megszüntetése lesz, de valószínűleg a nyelv- és gépkocsivezetői pótlék kiiktatása is sokaknak fáj majd a két évre befagyasztott alapbérek mellett. Ezek lehetnek a közszféra új létszám- és bérgazdálkodási rendszerének első, a pénztárcákat is jelentősen érintő lépései 2007-ben.

Az államreform-bizottság környezetéből a lap birtokába került dokumentumból kiderül: bár a teljesítményalapon differenciált bértömeg-gazdálkodás csak 2008-tól lép életbe, már 2007-ben megtisztítanák az állam- és közigazgatás illetménygazdálkodását számos nem kívánt, illetve nem a teljesítményelvet tükröző, ugyanakkor költséges elemtől.

Az eddig pluszjuttatásokra fordított pénzt azok kaphatják, akik jól vagy jobban dolgoznak. Az elismerés nélkül viszont csökken a jövedelem.

A Magyar Nemzet szerint az agrártermelők úgy látják, már azért is fizetniük kell, hogy termékeik a nagyobb áruházak polcaira kerülhessenek. A multik kezdetben néhány százalékot vontak le polcpénz címén, most viszont ez az összeg a 10 százalékot is meghaladja.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára arra emlékeztet: az eljárással szemben rendelkezésre állnak a jogi lehetőségek, mivel a törvény tiltja a piaci erőfölénnyel való visszaélést.

A kereskedő egyébként még több pénzt tart vissza, ha a beszállító azt szeretné, hogy szemmagasságban helyezzék el a terméket a polcokon. Az áruházláncok hatalmas összegre tesznek szert a polcpénz levonásával.

A portfoliu.hu 17 elemző és alapkezelő megkérdezésével végzett felméréséből kiderül: várthatóan ismét 50 bázisponttal, azaz 7.25 százalékra emelheti az irányadó rátát a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa jövő hétfői ülésén. Fontos hozzátenni, hogy az 50 bázispontos emelést váróké alig haladta meg a 25 bázispontos szigorítást várók arányát, azaz a piac szokatlanul megosztott a kimenetelt illetően.

Az egész felmérésre erőteljes megosztottság a jellemző: az idei év végi kamatszint-prognózisok 7 százalék és 8.25 százalék között szóródnak. A válaszok alapján a piaci szereplők véleménye igencsak megoszlik a forint/euró árfolyam idei évi további mozgásáról is.

A felmérés további érdekessége, hogy a kormány által kedden bejelentett, 5.5 százalékról 6.2 százalékra emelt jövő évi inflációs prognózist hitelesnek, míg a 2.2 százalékos GDP-növekedési előrejelzést kissé pesszimistának tartja a piac.