Ahogy az FT megjegyzi, a NATO „készen áll, hogy megrendezze a jövő évben a hidegháború utáni legnagyobb hadgyakorlatát”. Ezzel egy esetleges orosz inváziót szimulálnak majd, és a cikk szerint a cél az, hogy növeljék a blokk felkészültségét egy ilyen forgatókönyvre.
A Steadfast Defender nevet viselő gyakorlaton mintegy 41 ezer katona, több mint 50 hajó vesz részt, és 500-700 légi bevetést hajtanak végre az ideje alatt.
A fiktív ellenség egy Occasus nevű koalíció, de NATO-tisztviselők az FT-nek elmondták, hogy a manővereket "kulcsfontosságúnak tekintik annak demonstrálásában, hogy a szövetség készen áll a harcra" – és az üzenet célzottja egyértelmű: az Ukrajnában harcoló Oroszország.
A gyakorlatra 2024 februárjában és márciusában kerül sor Németországban, Lengyelországban és a balti államokban. Nemcsak az Egyesült Államok vezette katonai blokk tagjai vesznek részt benne, hanem Svédország is – áll a jelentésben. A skandináv állam tavaly kérte felvételét a szövetségbe, de Törökország és Magyarország ellenállása miatt csúszik a ratifikálás, és így Stockholm továbbra is az előszobában várakozik.
Az FT arról is beszámolt, hogy a gyakorlatot egy új kiképzési stratégia részének tekintik, amelynek értelmében
a szövetség évente egy helyett két nagy hadgyakorlatot tart majd.
A gyakorlat állítólag a terrorizmus elleni erőfeszítésekre is összpontosít majd a blokk határain kívül.
2022 júniusában az ukrajnai konfliktus nyomán Jens Stoltenberg NATO-főtitkár bejelentette, hogy a szervezet 300 ezer katonát fog bevetni és ezt a "kollektív védelem és elrettentés hidegháború óta legnagyobb átalakításának" nevezte.
Eközben orosz tisztviselők többször is kijelentették, hogy fenyegetésnek tartják a NATO katonai megerősítését, és arra figyelmeztettek, hogy az ilyen lépések a feszültségek növekedéséhez vezetnek a régióban, ami további biztonsági intézkedéseket indokol Moszkva részéről.
Oroszország többször is figyelmeztette a NATO-t, hogy ne terjeszkedjen közelebb Oroszország határaihoz. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt állította, az ukrajnai konfliktus egyik fő oka az volt, hogy fennállt a veszélye Kijev NATO-csatlakozásának. Ám az orosz invázió növelte az ukrán vezetés eltökéltségét, hogy belépjen a szövetségbe. Bár a NATO-n belül nem minden tagállam lelkesedik az ötletért, a balti államok, Lengyelország és Nagy-Britannia határozottan támogatja Kijevet ebben a törekvésében.
Közben már most folyik egy NATO-gyakorlat a Balti-tengeren, amelyben a frissen belépett Finnország és a tagság jóváhagyására váró Svédország is részt vesz, 12 másik tagállam mellett. 3200 katona és 30 hajó bevetésével „egy realista forgatókönyvre épülő, fejlett harcmodort szimulálnak”.
(A nyitóképen: Kanadai katonák Light Armoured Vehicle - LAV - gyalogsági harcjárműveikkel vesznek részt a NATO Defender Europe 2020 elnevezésű művelete keretében tartott Steele Brawler gyakorlatozáson a lettországi Daugavpils közelében 2020. április 15-én.)