Rubelben fizetni a gázért? A távol-kelet is felvonta a szemöldökét

Az Ukrajna lerohanását büntető nyugati országok az elmúlt hetekben egyre szigorúbb intézkedéseket hoztak Moszkva ellen, és a legtöbben jelezték, hogy el akarnak fordulni az orosz gáztól és kőolajtól.

Ennek nyomán rendelte el Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy a Kreml által barátságtalannak minősített országoktól – köztük Magyarországtól is – ezentúl csak rubelben fogadják el az orosz szállítók a nyersanyagok árát.

A döntés megrökönyödést keltett Japánban, Dél-Koreában és Tajvanon. Ők is rajta vannak a listán és orosz cseppfolyósított gázt importálnak a Szahalin-2 és Jamal mezőkről.

Putyin szerdán mondta azt, hogy a szerződéseknek megfelelően folytatódnak az orosz gázszállítások a háború – illetve a hivatalos orosz szóhasználat szerint „a különleges katonai művelet” – idején is. Viszont ezentúl rubelben kell fizetni.

Japán, az orosz LNG legnagyobb ázsiai vásárlója jelezte: nem tudja, hogy ezt Moszkva hogyan tudja majd betartatni.

„Most az illetékes minisztériumokkal együtt vizsgáljuk a helyzetet, és

nem igazán értjük, hogy mit akar Oroszország és hogyan valósítja majd meg”

– mondta Suzuki Sunicsi japán pénzügyminiszter.

2021-ben Japán összes LNG importja 9 százalékát biztosította orosz forrásból és 6,8 millió tonnányit vásárolt.

A legnagyobb japán LNG-vásárló, a JERA azt mondta, hogy még nem kapott értesítést a Sakhalin Energy-től – a Szahalin 2 mezőt üzemeltető vegyesvállalattól, hogy amerikai dollárról rubelre kell átállni. Japán két legnagyobb gázszolgáltatója, a Tokyo Gas és az Osaka Gas szintén hivatalos információ után kutat. A Tokyo Gasnak hosszútávú importszerződése van, de nem akarta felfedni, hogy milyen valutában folynak a kifizetések.

A Sakhalin Energy-t 50 százalékban az orosz Gazprom, 27 százalékban a brit-holland Shell és 22.5 százalékban japán kereskedőházak birtokolják – írta a Reuters. Február végén a Shell közölte, hogy kilép a projektből. A japán kormány szerint ez nem akasztja meg a japán energia-importot.

Az orosz behozatal fenntartását ígérte Dél-Korea is. Az ország évi 2 millió tonna orosz LNG-t vásárol. Viszont a tranzakciókat nem az oroszokkal, hanem a Sakhalin Energy-vel bonyolítja és a pénzt egy japán bank szingaprúri számlájára küldi. Ezért úgy látják, hogy nincs gond, bár figyelik a helyzetet.

Tajvanban is arról beszéltek: nem kaptak hivatalos értesítést Putyin „rubelesítési” utasításáról. Az orosz elnök egy hetet adott kormányának és a központi banknak, hogy megtalálják a módját az elszámoláskor használt valutanem módosításának.