Brexit: felsejlik a kompromisszum lehetősége

Kommentátorok Stephen Barclay brit brexitügyi miniszter és a főügyész, Geoffrey Cox brüsszeli tárgyalásaiban látták a kompromisszum lehetőségét, amely elvezethet ahhoz, hogy a brit parlament végre elért jóváhagyásával Nagy-Britannia rendezett módon távozzon az Európai Unióból.

Cox jogértelmezése kulcsfontosságú lehet azoknak a brit képviselőknek, akiket végül az általa elfogadhatónak tartott garancia győzhet meg arról, hogy megszavazzák May miniszterelnök és Brüsszel kilépési egyezményét. Ezzel elkerülhető lesz a március 29-én fenyegető, kaotikus brexit okozta gazdasági és egyéb sokk.

A Brüsszel és London közötti patthelyzetet továbbra is az ír határgarancia kérdése, illetve az okozza, hogy meddig lenne az érvényben:

örökre vámunióba kényszerítené Nagy-Britanniát az EU-val vagy London egy idő után felmondhatná-e azt, ha nem sikerülne szabadkereskedelmi egyezményt kötnie az unióval?

A brit tárgyalók még mindig azt hangoztatják, hogy továbbra is konkrét lejárati időt akarnak kialkudni. A brit parlament március 12-én szavaz ismét a kilépési egyezmény elfogadásáról vagy elvetéséről. A May-kormány erőfeszítései, hogy mindenképp kiléptesse a szigetországot az EU-ból, közben úgy tűnik egyre jobban szembemennek a brit társadalom vágyaival.

A legfrissebb YouGov közvéleménykutatói felmérés szerint a britek látványosan „meggondolták magukat”. Immár 45 százalék támogatná az unióban maradást, szemben a kilépők 38 százalékos táborával, miközben 10 százalékra nőtt az ingadozók aránya. Egy másik felmérés szerint 48 százalék szerint rossz ötlet volt a kilépésről szóló szavazás és 40 százalék támogatja azt.

A 2016-os népszavazáson még a kilépők győztek kevesebb, mint 4 százalékos többséggel. A látványos fordulat egyik magyarázata az, hogy

a népszavazás óta eltelt közel három év alatt megváltozott a brit társadalom kor szerinti megoszlása.

Megnőtt ugyanis a maradáspárti és az elmúlt években szavazati jogot szerzett fiatalok száma – az akkori 16 évesek mára már 18 évesek lettek –, miközben a halálozások miatt fogyatkozik az inkább brexitre szavazó idősebb britek tábora.

A YouGov közvéleménykutató alapítója, Peter Kellner számításai szerint csak a demográfiai változások miatt a népszavazás óta naponta 1356-tal nőtt a maradáspártiak száma és március 29-re ez már 93 ezer extra unió-párti brit szavazót jelent majd. Az Independent nevű, EU-párti lap felmérése szerint pedig a brit szavazók 53 százaléka azt akarja, hogy tolják ki a brexit határidejét.

Mindezek ismeretében érthető, hogy a brexit-párti politikusok miért sietnének a kilépéssel

– a huzavona és a brexit esetleges késleltetése esélyt teremtene a maradáspártiaknak, hogy a küszöbre tegyék a lábukat, kikényszerítsék a második népszavazást és ott esetleg visszafordíthassák a 2016-os döntést, az unióban tartva Nagy-Britanniát.