Megindultak haza az EU-s munkavállalók Angliából, keresik helyükre az embereket

A brexit árnyékában már kevésbé vonzó Nagy-Britannia a kelet- és közép-európai uniós állampolgárok számára - írja egy frissen kiadott brit jelentés.

A Brit Statisztikai Hivatal (ONS) szerint

megindult a keletiek nettó elvándorlása, azaz kevesebben érkeznek a brit szigetekre, mint távoznak,

és az elvándorlás évi 15 ezer főre ugrott.

Az összes EU-állampolgárra lebontva pedig a trend az, hogy évente 145 ezerrel csökken a számuk, és 200 ezren vándorolnak be, azaz a mérleg még pozitív de már csak 57 ezer fő.

Ezzel párhuzamosan viszont

emelkedett az Európai Unión kívüli országokból való migráció a brit szigetekre,

de a hivatal szerint ez jelentős részben a külföldi – nem EU-s – diákoknak köszönhető.

Az egyik brit munkaadói érdekvédelmi szervezet, az Igazgatók Intézete vezető közgazdásza, Tej Parikh ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a nagy cégek megkezdték a nem európai uniós dolgozók felvételét, hogy pótolják az elvesztett EU-s dolgozókat.

"Rekordszámú a betöltetlen munkahelyek száma, és a brit munkaadók számára soha nem volt olyan fontos a külföldről érkező munkaerő, mint most...

a kereskedelmi, vendéglátó- és építőipar már gondokkal küzd az uniós dolgozók hazatérése miatt és a bizonytalan politikai légkörben nehezen tud új dolgozókat idecsábítani a régióból" - mondta.

Az EU-s polgárok csökkenő bevándorlása mellett évi 260 ezer fővel emelkedik a nem uniós külföldi polgárok nettó migrációja Nagy-Britanniába - annak ellenére, hogy a 2016-os brexitkampány egyik hívómondata a "vegyük vissza az ellenőrzést" volt, amely a migráció megfékezését jelentette és a kormány azt ígérte: évi 100 ezer fő alá szorítja a bevándorlást.

A tudományos kutatásokat az átlagember nyelvére lefordító The Conversation című oldal a brit sajtó cikkeinek elemzése után megjegyezte: a brexitkampány fontos témája volt például, hogy EU-n belüli migráció - a szabad mozgás - sérti a brit szuverenitást.

Az uniós dolgozókról a brit tömegmédiában megjelent cikkekben rendszeresen előfordultak a "tömeg, hatalmas, áradat, hullám, hadsereg, háború, csata, ostrom és horda" szavak.

Bulgária és Románia esetében 29 millió potenciális migránssal - a két ország teljes lakosságának számával ijesztgették a briteket.

Egy másik kedvelt téma pedig az volt, hogy az uniós migránsok - lengyelek, magyarok és mások - a szociális ellátórendszer kijátszására és kihasználására érkeztek a szigetországba.

A minőségi brit média ugyan időről időre felvetette, hogy

az "európai migránsok" nettó befizetők a brit államkasszába, de az úgy ritkán hangzott el, hogy ők is adófizetők, akik például segítenek a szociális ellátórendszer fenntartásában.

Az uniós és különösen a keleti polgárok elvándorlását a brexit-párti konzervatív lap a Telegraph ugyanakkor nem a negatív hozzáállásnak tudja be. Az újság szerint a brit kilépés körüli bizonytalanság, a font árfolyamesése, a lengyel gazdaság bővülése és az a magyarázat, hogy "Németországban is munkaerőhiány van, és ott hagyományosan magasabbak a bérek, mint Nagy-Britanniában".

Caroline Nokes brit bevándorlásügyi államtitkár úgy fogalmazott, hogy

az "Egyesült Királyság továbbra is vonzó a magasan képzett dolgozók, például orvosok és nővérek számára, de ellenőrizhető és fenntartható" rendszert akar létrehozni.

Azt is állította: a brit kormány "mindig is világossá tette, hogy azt akarja, hogy maradjanak az itt élő uniós polgárok, és ezért meg is könnyítette letelepedésüket".