Mire megismerjük, a kaliforniai disznódelfin ki is fog halni

1973-ban hozták tető alá, és Magyarország 1985-ben ratifikálta a Washingtoni Egyezményt, aminek értelmében más egyéb tevékenységek mellett 3 évente frissíteni kell azon vadon élő növény- és állatfajok listáját, amelyek különösen is veszélyeztetettek. Egy helyszínváltoztatás után - mint a Qubit tudósít - Svájcban a közelmúltban sor is került a legutóbbi találkozóra, amelyen magyar részről - de Finnország képviseletében - Poczai Péter növénybiológus (kutatási területe: parlagfű, padlizsán), a Finn Természettudományi Múzeum tudományos munkatársa vett részt.

Mint Poczai elmondta, a zsiráf kilenc alfaja 106:21-es szavazatarányban került fel a listára. Mellette közel 800 faj található az első függelékben, ezek kereskedelme szigorúan tilos. Eggyel "lazább" kategóriában vannak egyes korallok, bizonyos papagájok és hüllők, amikkel korlátozottan ugyan, de szabad kereskedni. Egy harmadik kategóriában azok a fajok vannak, amelyek veszélyeztetettsége csak egy-egy adott országra értendő. A listákon összesen 35 ezer faj van, de olyan sok új fajt, mint most, korábban nem tettek fel a listák valamelyikére.

"Megrázó, de ez egyértelműen összekapcsolható a napjainkban zajló holocén kihalási eseménnyel,

amelyet az ember környezetre gyakorolt hatása idézett elő. Ilyen mértékű esemény a Föld története során eddig ötször fordult elő, a legismertebb a dinoszauruszokat kipusztító kréta-paleogén (K-Pg) aszteroidabecsapódás"

- vélekedett Poczai Péter.

A tudós szerint olyan még nem fordult elő, hogy egy-egy tagország ne ismerte volna-e egy-egy döntés jogosságát, kilépéssel fenyegetőzés viszont például már volt; Zimbabwe hallani sem akart az afrikai elefánt szigorú védelméről.

A szakértő bevallja, egyes fajok listázásával elkésnek, így történt a 2016-ban listára került kaliforniai disznódelfinnel is, aminek ma már csak összesen 13 példányát ismerik, valószínűleg ki fog halni. A kalapácsfejű szarvascsőrű madár esetében talán még nem késő.

Szerinte az a baj, hogy a természetvédelem mint tudományos tevékenység alulfizetett, a döntéshozók pedig már későn kapnak észbe, "a taxinómia lényegét kissé nehezebb elmagyarázni a szemellenzősen döntő politikusoknak,

mint az ehető rákvakcinát vagy az elektromos hajtáslánc hasznát az autógyártásban".

A fajokat védetté a Természetvédelmi Világszövetség nyilvánítja, a most tanácskozó közösség pedig ellenőrzi a veszélyeztetett fajok kereskedelmét, akadályozza az érintett növények, állatok kipusztulását.